Nagyobb esély lenne, ha a DC oldali költség is csökkenne valamitől.
Mondjuk kiesne a DC/tűz védelem szükségessége, pl. így
- 3 napelemenként egy MPPT dobozka >> így kisebb, csak 128 Volt DC közlekedne a tetőn/tetőről.
- vagy még inkább 3-4 napelemenként egy MPPT+(szinkron)inverter >> ~230 Volt közlekedne csak...
Nincsen szükség tűzvédelmi kapcsolóra, a törpefeszültség még nem csapott agyon senki.
Nincsen töltésvezérlő, nnincsen gyári MPPT-s egység sem.
Akku rakható, de ellenjavallt, amikor nincsen napsütés, akkor nem napelemezünk. :))
3 fő darab van.
Napelem, az inverter(ek) és mi. :))
A napelemek adottak, az inverter szigetüzemű, hálózatra táplálni nem tud.
A kovász, a fejlesztő még az, ami pénzbe kerül. :))))
Megj:
A bojler mehet alapban az éjszakairól.
Akkor ugorjunk neki, bár nem gondoltam volna, hogy ekkora feladvány lesz.
A bojler egy + bojler, amit a meglévő elé sorbakötök.
Ebben aztán vagy van melegvíz, vagy nincsen, csak hideg.
Amikor a főbojlerbe beengedem a hálózati vizet, akkor az ezzel előmelegített vizet használom.
A + bojler helyett lehet használni 2 fűtőszállal rendelkezőt is.
Sőt, ha tesz mellé egy kisebb akkut is, akkor a nyári esték+éjszakák+reggelek is áthidalhatók.
Illetve rövidebb áramszünetek is...
A rövidebb áramszünetek igen, a használat már igencsak elviszi az összes megtakarítást.
A rövid áramszünetek az egy-két percet jelentik.
Ettől többet gazdaságilag értelmesen nem szabad várni a napelemektől.
A HMKE körben a piaci siker feltétele, hogy a NATI cucc ára versenyképes legyen.
Mert e körben a szaldó nagyon kemény ellenfél és jó ideig az is marad még.
Az bizony, mert konkrét és igen jelentős támogatás van mögötte.
Azonban látni kell azt, hogy a szaldó a többlettermelés vonatkozásában játszik szerepet, a kockázat terepe ott van.
Akik fel tudják használni a termelésüket, azok viszont csakis azért választották a mai rendszert, mert nem volt műszaki alternatívájuk.
A NATI nem a hálózattal szembefutó ökör, hanem egy mellette megjelenő lehetőség.