A Karoling kori építészet

Róma bukása után kevés építkezés volt és akkor is fából építkeztek főleg. Nagy Károly korában kezdtek nagyobb épületeket építeni. Két fő templom tipus létezett, a centrális ( kerek ) és a bazilika. Németországban a centrális épületekre példa az aacheni palotakápolna és a fuldai kerek Szent Mihály templom ( 820 - 822 ). 

A bazilika tipusú templomok a római ókeresztény bazilikák mintájára épültek - legjelentősebb, a római Szent Péter bazilika volt -  a Karoling kor bazilikái sík menyezettel épültek.

 

 

Hallo Vörösvari D; Neha neha meg mindig beleolvasok a topikodba, es meg mindig nagy benyomast gyakorol ram a tudasod, modszeresseged es nem utolsosorban a kitartasod a szeleskörüen kezelt temaban.

 

Ha megengeded, itt a fenti bejegyzesednel egy kicsit Teged kiegeszitenelek.

 

(Ugye a gazdasagtörtenet sok szallal kötödik bizonyos korhoz, annak epiteszetehez, objektekhez, stb, amiben pl a termeles, elöallitas, feldolgozas stb folyt, igy tehat …)

 

Bennem a „A bazilika tipusú templomok a római ókeresztény bazilikák mintájára épültek“- olvasasanal az a benyomas alakult ki, mintha az lett volna a szandekod, hogy itt  Te egy mi minek a mintajara epültet hatarozzal meg.

 

Meg szeretnem emliteni, hogy a bazilika mint templom-epitmeny a regi romai birosagi-kereskedö csarnokok mintajara epült, amiknek a sajat neve mar maga a bazilika volt.

 

Hogy ez lett az epitesnel a minta, amiutan a templomot epitettek, annak oka volt, espedig a következö: a katholikus vallast elöször titokban a földalatt kathakombakban közössegi szinten gyakoroltak, es miutan Romaban 313-ban Constantinus szabadda tette az uj vallas gyakorlasat majd nem sokkal ezutan pedig a keresztenyseg a legföbb allamvallasa lett nyilvanitva, feljöttek a vallas hivei ugymond a föld föle. (Tulajdonkeppen Te most a kereszteny templomrol beszelsz, ezert itt dolgokat összefüggeseiben is emliteni kell.).

 

A romai müveszet sok esetben addig is forrast, mintat keresett a görög müveszetben, de ebben az esetben nem talaltak, ugye a görögöknel az un pogany templomok oszlopsorral voltak körülveve, de a belsejük kicsi volt, es csak az istenszobrok elhelyezesere szolgalt. Tehat a hivöknek nem volt hely ebben a templomban.

Viszont a romai epiteszetben volt egy epületfajta, egy birosagi csarnokfele, itt adasveteli ügyeket is vegeztek, es mindket ügylet nagyszamu resztvevöt, közönseget vonzott. Ennek megfelelöen, ennek az igenynek kielegitesere lett az epület az epiteszektöl kialakitva; vagyis a csarnok-tipus megjelent mint epületfajta.

 

A teglalap alaprajzu epület belsejet oszlopsorok osztottak több reszre, az un. Hajokra, a közepsö, a föhajo a legszelesebb es magasabb is volt a többinel, a mellekhajok föle emelkedö falakra (amiket alul az oszlopok tartottak) ablakokat vagtak, amiken keresztül az epület belseje vilagossagot kapott.

 

Tehat a csarnok-tipus egy idealis mintat adott a templomepiteszetben, mert a tagas belsö ter a hivök fogadasara megfelelt, az oldalhajok meg a ferfiak es nök különvalasztasara; A föhajo vegehez lett egy felkör alaku fülke epitve a szentely szamara, ebben az apsziszban az oltar kapott helyet.

(Az elsö idökben a templom bejarati resze ele egy negyszögletes oszlopos udvart a közepen vizmedencevel is epitettek mint keresztelömedence, ahol a meg meg nem kereszteltek gyülekeztek, de ezt a resz kesöbb el lett hagyva.)

 

Tulajdonkeppen igy lett a romai kereskedelmi-birosagi csarnokbol mint romai-epületfajta a keresztenyek istenhaza, es meg a nevet is -bazilika- ugymond kölcsönadta az uj templomnak.

 

Tehat a templomok anno nem az okereszteny birosagi-kereskedelmi celra epitett bazilikak mintajara epültek D;

De meg nemis a „ a római Szent Péter bazilika“ mintajara, mert annak a legenda szerint 5 hajoja volt, hanem siman a csarnok-bazilika mint epületfajta volt a minta.

 

Tovabba ha megengeded, ide is lenne egy kis eszrevetelem: Ezt a mondatodatodat > „Két fő templom tipus létezett, a centrális ( kerek ) és a bazilika.“ en talan egy kicsit atfogalmaznam, mert a centralis, vagyis inkabb mint kupolas epiteszet Bizanzbol eredt, igaz ugyan hogy vannak ennek az epiteszeti stilusnak kiemelkedö peldai is az un. nyugaton, de mindazonaltal ez az epiteszeti stilus nem vert gyökeret nyugaton, itt a hosszuhajos romai eredetü bazilika tipusa lett az altalanos. Tehat en a „fö“ szot egyszerüen a mondatbol kivennem.

Üdvözlet es jo  tovabbi anyaggyüjtest es itt levö visszaadast kivanok, Mara