Az aacheni palotakápolna

Nagy Károly a székhelyén építtetett magának egy palotát. Ennek volt része a kápolna ( templom ) két oldalán két kisebb bazilika volt. Része volt még több nagy csarnok és egy zárt előudvar - átrium. Az épületeket faoszlopokkal alátámasztott folyosók kötötték össze. Volt egy emeletes Aula Regia épület, itt a király fogadta vendégeit, ez volt a trónterme és itt is lakott, a két oldalán nyitott oszlopcsarnok volt. A kápolnát egy épületszárny kötötte össze az Aula Regia épületével, a kettő közt helyezkedett el a törvénykezési csarnok. 

Az udvari kápolnát 796-ban kezdte építeni Metzi Ottó frank építőmester és 805-ben III. Leó pápa szentelte fel. A mintaképe a ravennai San Vitale templom volt. Az elrendezése centrális volt, nyolcszögletű volt. A kapuk és korlátok helyben készültek bronzból. Az oszlopokat és márványdíszeket Ravennából és Rómából hozták. A kápolna boltozatát mozaikok díszítették. Nagy Károly trónját a kápolna nyugati részén állították fel. 

Az aacheni kápolna mintájára a kelet-európai fejedelmek is építettek körtemplomokat a 10-11.században.

Nagy Károlyt Aachenben temették el, síremléke az angolszász bombázások áldozata lett 1944-ben.