Kösz a beszámolót. Teljesen másképp állunk a dologhoz, én végig úgy mentem ahogy épp jól esett/bírtam, eszembe nem jutott hogy hanyadik vagyok épp. Rám is számolt a számolóember, de nem nem foglalkoztam vele különösebben.

Lepencénél sprinteltél le a pont előtt, aztán a rézsűs pokolban elöreengedtetek, pedig a botokkal csak látszólag volt könnyebb :)

Holnap pacsi a Mátrában!

Üdv: egy skalp az övedről