232.

Hetedik

Fogadd El Magad … Teljes Önmagad

Mostanra eléggé ismerős neked az alapvető feltételezés, ami a szociális szorongás alapját adja. Valamilyen szinten nem vagyok elég jó, nem leszek elfogadva, nem vagyok elfogadható.

Valószínűleg ezt már kívülről tudod. Ennek az ismétlésnek nem az a célja hogy bosszantson. Ellenben ez része a tanulási folyamatnak, hogy segítsen neked feilsmerni, hogy a szociális szorongás forrása egyszerűen egy hit … felfogás … eszme. Egy eszme pedig olyan valami, amit meg lehet változtatni.

Amikor hiszünk abban, hogy nem vagyunk elég jók, bizonyos részeinket azonosítjuk – gondolatokat, érzésekat, fizikai megjelenésünk aspektusait – majd ezen részeket elfogadhatatlannak ítéljük meg.

Ezeket nem kedvelhetőnek, rondának, gusztustalannak, irritálónak vagy más módon rossznak találjuk.

Hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy az emberek hasonló módon gondokodnak,  és ezeket a részeinket ugyanúgy rondának és elfogadhatatlannak tartják. Azt teszzük, amit a pszichológusok projekciónak hívnak. Ez azt jelenti, hogy a belső eszméinket és érzéseinket projektáljuk másokra, feltételezve, hogy ugyanúgy éreznek és gondolkodnak. Nem szeretem ahogyan kinézek, ezért neked sem kell szeretned ahogyan kinézek.