Babarc község nevét, amelynek első említése egy XV. sz. eleji forrásból ismert Boborc alakban, a romániai Bibarcfalva (Biborţeni) nevével szokták összekötni. Ez utóbbi elsőnek a XIV. sz. közepéről ismert Biborch villa formában. A Biborc így egy személynév (a telepítőé, első elöljáróé), amelynek korai adatai román környezetből adatolhatók. Pl. a településnévvel egy időben jelenik meg egy Bybarch nevű román vajda Nagyhalmágyon (Hălmagiu, Románia). Constantinescu Olténiából adatolja a Bibarţ személynevet, ill. XIII–XV. sz.-i havasalföldi forrásokból a Bibarsa előzményét. Moldvából a XIV–XV. sz.-ból is ismert egy szláv alakban említett párhuzamos településnév: Бибарцово селище (Bibarcovo szelist[y]e).

Erről a személynévről valóban úgy gondolják, hogy az eredetije a török (vélhetően kun) Bej-Barsz ’úr-párduc’ alakú összetett név lehetett. Ennek őtörök Beg-Barsz előzményét adatolni lehet. A török névből ej > ij > i egyszerűsödéssal (monoftongizációval) és -rsz > -rc affrikálódással állhatott elő a történeti névalak.

föl

Ha igaz a teória, akkor a baranyai Babarc településnév is ebből a török névből ered, csak a magyar környezetben hangrendi kiegyenlítődés zajlott le.

----

Lánycsók neve ilyen alakban a XX. sz.-i településnév-rendezés mesterséges alkotása. Addig a település neve magyarul Lancsuk, szerb-horvátul Lančug volt. Első említése is XIV. sz. közepi lejegyzésben Lanchuk. Az etimológiája nem tisztázott Kiss Lajos a kísérletek közül azt említi, amely a szláv lanъ ’bizonyos nagyságú földterület, hold’ szó -čikъ kicsinyítő képzős származékára vezeti vissza. Ennek a szláv szónak a mai folytatója pl. a szlovák lán ’[föld-] tábla’, de a szerb-horvátban kicsinyítő képzős származékban maradt fent: lanac ’<területmértékként> 2200 négyszögöl; <hosszmértékként> 10 öl, 18,965 m’. (Ez utóbbi szóra megy vissza a magyar lánc hossz, ill. területmérték is.) — Hasonló elnevezési motiváció áll a Telek, Telekes, Teleki típusú magyar településnevek mögött, ti. a helységet a jól művelt földjeiről nevezik el.