"várost csak úgy lehet fejleszteni, hogy minden felmerülő ötletet számba veszünk, megvizsgálunk, megvitatunk, és a végén a lehető legjobb, legracionálisabb és legelfogadhatóbb megoldást valósítjuk meg"
Ördög ügyvédje üzemmódba kapcsolok, mert nem tudom kihagyni, előre is elnézést kérek :) Nem foglalok állást, hogy hol az igazság (valószínűleg félúton), kérem, ne is akarjon senki belemagyarázni semmit, csak azt szeretném jelezni, hogy ez szerintem mennyivel összetettebb kérdés. (nem lesz teljesen demagógiától mentes, helyenként pedig karikírozottan túlzó)
A történelmünk nagy része nem adott lehetőséget sok vitára, inkább csak történtek a dolgok (mondjuk ez másutt is így volt), úgyhogy induljunk a XIX. századtól, a reformkortól, amikor ez kicsit változott:
Mekkora össznépi konzultáció volt, amikor a város első állandó hídját nekivezették a Várhegynek? A kitalálója később saját pénzéből épített hozzá alagutat? Tudom, a folyómeder tehet róla, mert több heleyt is vizsgáltak :)
Mekkora felhasználói konzultáció volt, amikor a Józsefvárosi (Losonci), majd a Keleti (Középponti) pályaudvart a városon túlra építették fel, mert olcsóbb volt úgy - ellentétben a Nyugatival, ami ma is a legjobb helyen van?
És amikor Ybl és Hauszmann lebontotta a korábbi palota maradványait, és hozzábővített valami réginek kinézőt (ezt a régieskedést a napokban hamisításnak nevezte valaki talán pont itt, pedig Budapest pont ezektől szép építészetileg) a semmiből? És amikor ugyancsak a semmiből odaálmodták azt a hatalmas kőkockát (amúgy imádom, félreértés ne essék, csak...) a Krisztinaváros felé?
Ha már névrokon: Georges Eugene Haussmann tényleg minden felmerülő ötletet számba vett Párizs szép városának átalakításakor, vagy elsősorban csak azt, ami saját magában merült fel?
II. "Őrült" Lajos kiürítette a bajor államkincstárat a mesekastélyaival, de vajon hanyadrésze lenne a bajor idegenforgalom a mainak, ha nem tette volna?
A FKT működése konzultációnak nevezhető-e a mai kapurugdosós szinthez képest, vagy az elit érdekérvényesítő fóruma volt a 'pógárok' feje fölött? Nem voltak néha ők is biodíszletek a magasabb akarathoz?
A Tabán lebontását megszavazta az internet?
A Halászbástya és a Mátyás-templom környékének átalakítása mennyiben volt történelmi, amikor létrehozták a mai képét? Mennyiben volt elfogadható régészetileg a régi részek kezelése? És ez hogy viszonyul ahhoz, hogy a legszebb dolgok egyike az eredmény, amit az ember egy városban láthat?
Bónusz: szerintem már másból is kifakadt turistáskodás közben, hogy a fene egye meg, mindig várakat, kastélyokat, templomokat és összerabolt múzeumokat megyünk megnézni, nem a demokrácia fenntartható emlékeit - még Athénban sem :)
Ugyanide tartozik, hogy egy város nem csak turistalátványosságokból áll, de Pesten helyenként már 100+ éve nincsenek kiépítve az akkor kiszabályozott útvonalak, és szilárd burkoaltban meg csatornázásban mostanában jutottunk el oda, ahol száz éve is lehettünk volna. Ne csináljunk úgy, mintha ez nem tartozna hozzá a hely szelleméhez :)
Ha elfogadjuk, hogy mindent meg kell vitatni, akkor az én véleményem, miszerint a nagynevű mai építészek csak a saját névjegyük otthagyásával vannak elfoglalva, nulla alázattal a fizikai és történelmi környezet iránt, mennyivel ér kevesebbet annál, amikor nagynevű mai építészek borzasztó izéket akarnak odapakolni pl. a Várba, mert szerintük oda az kell, meg se kell próbálni alkalmazkodni? Csak mert a vitában ilyen oldal nincs, vagy nem veszik komolyan, pedig ők se éppen objektívek, hisz az ő műveik kerülnének bele a város évszázados képébe, noch dazu mindenféle pénzeket is kapnának érte. Engem pl. ott vesztettek el, amikor a HPF helyére amorf vackokat rajzoltak... igen, akkor inkább építsenek vissza minden régit, hisz azok nem azért tűntek el, mert rossz épületek voltak, vagy jobb került a helyükre, hanem mert egyszer véletlenül pont ott robbant fel valami, vagy egy alulképzett, ámde lelkes figura úgy döntött.
U.i.: "A teve olyan ló, amit egy bizottság tervezett." :)