Üdv kedves sporttársak!

 

Ma találtam rá erre a fórumra, és élvezettel olvasgatom a bejegyzéseiteket. 

Mivel új vagyok itt, bemutatkoznék pár sorban, hogy ki vagyok, honnan jövök és hova szeretnék eljutni.

A 20-as éveim eleje óta sportolok, különböző hobby sportokat.

A futással 2013-ban találkoztam, 1-2 szezon hosszabb távokon történő görkorizás után. 

Buliból, munkahelyi csapatban indulni akartunk egy 4 fős maratoni váltóban, ami végül is meghiúsult,

de én itt ragadtam a futás világában és 12 hetes felkészülést követően életem első futóversenyén

felfutottam a Kékesre. Majd beledöglöttem, de az enyém volt az élmény is.  

Terepfutó versenyen először 2014-ben vettem részt, és alföldi emberként (Hajdúszoboszló)

nagyon megtetszett. '14-ben sok egyéb aszfaltos és pár terep futó verseny között a 22. BHM-en

félmaratont futottam. 2015-ben egyre inkább erre helyeztük a hangsúlyt a párommal. Célba értem a 

Mátrabérc rövidebbik távján a Muzsla-Trailon, a Kaptárkövek-Trailon, és pár hajdú-bihari terepfélmaratont

futottam. Aszfalton a leghosszabb távom 52 km volt a 2015. februári YT napján. Terepen 30 km feletti futásom

még nincs. Erre az évre terveztem ennek a fejlődési szintnek a "megugrását", de az élet közbeszólt. 

Tavaly augusztus 2.-án motorbalesetet szenvedtem, amiben eltörött 7 bordám, az egyik medencém,

a jobb combcsontom, valamint a bal tüdőmben kialakult egy légmell. Ezt be kellett csövezni.

Attól a pillanattól fogva ahogy megműtöttek és "agyilag" rendbe raktam magam csak a felépülésre 

koncentráltam. Szeptember végétől már gyógytornáztam, bringáztam, úsztam, novembertől próbálkoztam a futással. 

Kb. 100 km-t tudtam futni a balesetem óta, de ott voltam a múlt hétvégén a Vértesben, ahol sikerült a félmaratont teljesítenem.

Ott leszek újra a Muzslán is, és neveztem megint Balogh Petiékhez a Kaptárkövekre. Úgy látszik ez az év megint a max. 30 km-ről fog

szólni, meg az erő visszaszerzéséről. Nem baj, türelmes vagyok. Jövőre a Vértesben meg szeretném futni életem első terep maratonját.

Bocs ha hosszú lett, remélem nem untattalak benneteket.