Szerintem a lényegre jó példa rákosi is de lehet Tito is annak semmi köze idegen hatalomhoz, se brithez se az oroszhoz, vagy Mao még jobb. Ez történelmi folyamat volt és itt a példa, most nincs itt olyan formában idegen hatalom de más korszellemnek megfelelően de pontosan azt látjuk, hogy nagyon megnőttek a társadalmi különbségek aminek egyik következménye a többpártrendszeres demokrácia bukása. ( a rajk pereket hiányolom egyelőre)

A beszélgetés alapján eddig igazolva érzem a feltételezésem, hogy ami az ó-kori rómában lejátszódott az valami általános szabály etalon esete.

Ha jól tudom pl Caligula is népszerű volt? Az is általánosság lenne, hogy a diktátorok mindég népszerűek, csak utána a demokrácia feketíti be őket?