A hőérzetnek nagyjából a felét adja a hősugárzás.

A sugárzásos hőveszteség az ember bőrfelületéről a környezet irányába történő hőátadás. Minél kisebb a hőmérséklet különbség az ember felülete és a környezet felülete között, annál kisebb a sugárzásos hőveszteség, tehát annál jobb a hőérzet.

Nézzük az embert a helyiségben abban a helyzetben, amiben legtöbbet tartózkodik: pl eltehénkedik a kedvenc TV foteljében.Képzeljük el a teljes bőrfelületét mint sugárzó fényforrást és a környezetet mint ezen "bőr-fény" által megvilágított felületeket.

- ha radiátoros a fűtés, akkor a fotelban ülve a bőrfelülete kb hány százalékban"világít meg" a szobában meleg (radiátor) és hideg (minden más) felületeket?

- ha padlófűtés van, akkor a fotelból a bőrfelülete kb hány százalékban "világít meg" a szobában langyos (padló) és hideg (minden egyéb) felületeket?

- ha mennyezetfűtés van, akkor a fotelból a bőrfelülete kb hány százalékban "világít meg" a szobában langyos (mennyezet) és hideg (minden egyéb) felületeket?

Belátható, hogy a fotelban ülő ember hősugárzásos hőleadása (hővesztesége) egyértelműen mennyezetfűtés esetén a legalacsonyabb, utána jön a padlófűtés és a radiátoros rendszer a leggyengébb. Ha mindhárom esetben pont ugyanannyi a szoba levegőjének hőmérséklete, akkor a mennyezetfűtéses szobát fogod legmelegebbnek érezni. Másképpen megfogalmazva: ugyanolyan hőérzethez mennyezetfűtés esetén lehet legalacsonyabbra tekerni a termosztátot.

Persze itt ne gondoljunk óriási különbségekre: szerintem jó, ha egy fokot nyerünk a termosztáton, ha inkább a mennyezetet fűtjük padló helyett.