Sziasztok!

 

Ne haragudjatok, hogy csak most írok, de tegnap irtó későn jöttünk haza, itthon a másik 3 gyerekem várt, ebből egynek akkor jutott eszébe, hogy a matek házit elfelejtette megcsinálni... Egyszóval zajlott az élet. :-)

 

A tegnapról: a mi lányunk nagyon izgult és félt, hiszen neki a VMG az "álomsuli", nagyon szeretne bekerülni, volt tétje a szóbelinek.

Nagyon mosolygósan jött ki, elmondása szerint nem volt nehéz! Neki is szövegértés volt, vmi Szegény, öreg Ada néni története. Én nem ismertem, de Anna igen. Erről kellett beszélnie, ami elmondása szerint nagyon jól ment, és irtó furcsa, de a nyelvtani részt tőle nem is kérdezték! (Neki a magyar az erőssége, író szeretne lenni, nagyon-nagyon jó magyart is írt.) Nem tudom, hogy ez mit jelent, vagy hogy jelent-e bármit.

 

Matekból neki is három példa volt, amiből kettő tökéletes lett, a harmadiknál elszámolt valamit. Sok mindent erről nem mesélt, annyit tudok, hogy volt egy szöveges, ahol két valami átlaga volt megadva, ami 16 és az egyik háromszor annyi, mint a másik. A 16-ot elosztotta kettővel, majd megszorozta hárommal, így 24 és 8 jött ki, aminek az átlaga 16. Ez jó is lett így. A másik kettő feladat számolás volt, de hogy mi, azt nem tudtam elsőre kihúzni belőle, faggatni meg nem szerettem volna. (Sajnos utálja a matekot, gondolhatjátok, hogy egy mérnök apának és egy közgazdász anyának ez micsoda "átok", mikor mi mindketten imádjuk a matekot.)

 

A benyomása nagyon jó volt, kedvesek voltak vele, mosolyogtak, csupa jó érzésekkel jött ki. Magáról nem sokat tudott beszélni, mert nem nagyon volt idő rá. Kb. 30-40 percet töltött bent, amiből 20 perc a felkészülés volt, és kb. 10 percet "felelt".

 

Mi vittünk ellenőrzőt, diákot, a táncos érmeit, illetve füzeteket, mivel ezt valahol kérik, valahol nem.  Az érmeiről kérdezték, miket olvasott mostanában, azok hogy tetszettek neki.

 

Reménykedünk, mást úgysem tehetünk! Nekünk ez volt az utolsó szóbelink, akik ma mennek azoknak nagy kalappal! :-)