Nem szeretnék egyedül megöregedni. Gondolom magam is "túlélném" az öregséget :) de jobb az élet egy társsal.

Az, hogy neked ilyenek a tapasztalataid, az egy dolog. Hogy minden kapcsolat így jár, az meg nem igaz. Ahányan vagyunk, annyiféleképp élünk, annyiféleképp tudjuk elképzelni jónak/rossznak.

Nekem sem kacskaringóktól mentes, de ez a miénk, ilyennek csináljuk mi magunk.

Az, hogy téged elhagytak, az a te hibád is, a másik felet nem tudjuk meghallgatni. (ahogy nálam sem, hogy amit itt összehadoválok, az csak nekem jó-e, vagy a Feleségemnek is) 

Testvérem hasonlóképp él, mint amit itt felvázolsz. Egyedül él picivel ötven felett, van egy Nő az életében, vele heti szinten egy estét/éjszakát vannak együtt, a többi az napi szintű telefon. Nekik ez a megfelelő.