nereusz1 Creative Commons License 2016.02.20 0 0 22363

[...] "A piton és krokodilus törvénye a történetben. Az állatokkal való viszony Egyiptomban vagy Indiában nem az eszeveszett mészárlás jegyében állt. Az ember, mondták Iránban, a világnak természettől fogva apja, nem pedig rablója. A létért való küzdelem szlogen, amelyet mentségére az európai talált ki. Darwin tétele aztán igazolás lett minden hitványságra, ami történt és történik az inkvizíciótól Cortezig, és Pizarrótól a koncentrációs táborokig. Nagyszerű! Állati származásunk van. Állatok vagyunk. Ne követeljenek tőlünk lehetetlent. Darwin másutt, mint Európában nem is lett volna lehetséges. Létért való küzdelem? Így tényleg a rebellis majom gondolkozik. Lehet, hogy civilizációnk csupán látszat,  de aki e látszólagos rend és értelem kellős közepén úgy viselkedik, mint a cápa, nem lehet más, mint akinek a kínai elnevezte. Fosztogatás, hazudozás, népirtás. Minél bestiálisabb hatalom. A kínainak persze sejtelme sincs arról, hogy Európában élt Plótinosz és Dante, Pascal és Nietzsche, Giottóról és Mozartról nem is szólva, és az emberiség kétezer éve sínylődik e vérengző és éhes démon markában, amely kéj- és pénzéhes férfiakat és nőket nevel, a hazugság tornyában ülve, amit egyébként szellemiségnek,  és elméletnek és vallásnak is hívnak. Mindezekhez még a baj, ahelyett, hogy Wu Cseng-en-ék és a föld összes népei nekünk segítséget nyújtottak volna, észbontó sietséggel maguk is rebellis majmokká alakultak át." [...]

 

(Hamvas Béla: Öt meg nem tartott előadás. Részlet)