"mert egy ket ellenvetesem, talan inkabb felvetesem van itt"

 

Erre van a fórum :-)

 

 

"az csak a kulturanak egy területet -a balti terület- kezeli, de maga a kultura terben es idöben nem csak erre szoritkozott"

 

De nem. Olvashattad, hogy az egész kultúrát vizsgálja, teljes kiterjedésében. Az, hogy az Archaeologica Baltica c. folyóiratban jelent meg az ebben nem igazán számít.

 

 

"hogy erös erdös terület volt, az pl.  nem egyenlö az esetleges  dombos videk mindenhol erdövel valo takarasaval, ami az anyagban mint kizarasi tenyezö szerepelt a lotartas viszonylatban a lovas es maga az allat elelemmel valo biztositasa tekinteteben, lasd ellenpl. az anyagban itt erre a steppe."

 

Nézd meg akár a HYDE akár palinológiai kutatások eredményei a terület erdővel fedettségéről akkoriban. Sűrűbb és ritkább erdő váltogatta egymást, itt-ott kisebb irtásokkal. Mind a ritkább erdők, mind az irtások a neolit erdőirtás következménye voltak.

Nyíltabb területek csak a Zsinegdíszek kultúra déli, délnyugati határvidékén voltak.

 

A steppén meg nem éltek zsinegdíszesek. Nézd meg a kultúra kiterjedését a térképen.

 

 

"Hm. ... itt a "felnomad" Qualifikation-al az elözö usernak (Kaspar?) en tulajdonkeppen egyet tudok erteni.

Mit ertek itt ez alatt hogy "felnomad"? Tulajdonkeppen egy un. elet-es gazdalkodasi format. Tehat földmüvelest (letelepedet lakosok, un sesshaft) egy szezonalisan valtozo un "vandorlo" allattartassal.

Az allatoknak -marhak- volt karamjuk, ami egyben fel is tetelez egy mozgasban levö -valtozo helyen levö- legelö területet hasznalatat, ugyanakkor e mellett, mivel földmüveles  (gabona) is volt, egy igasallatkent  helyben hasznalt marhaallomanyt is."

 

Azért a félnomád fogalma elég jó van definiálva a szakirodalomban. És ennél azért kicsit egzaktabb a definíció (mivel ennyi erővel minden nagyállattartó félnomád lenne a mai napig...)

Ez az elképzelés is csak arra épült gyakorlatilag, hogy viszonylag kevés településnyomot sikerült feltárni. De mára ez megváltozott és semmivel sincsen kevesebb településük mint a földműves neolit kultúráknak. Sőt, elég szép bizonyítékai vannak a lelkes földművelésnek.

 

Az általad idézett Dirk Hecht épp az egyik volt aki részt vett ebben a megállapításban.

De - ha már a németet preferálod - itt a német wiki vonatkozó része:

"Das Fehlen an Siedlungsfunden ließ zunächst auf eine nomadische Lebens- und Wirtschaftsweise ihrer Träger schließen. Bis heute sind Siedlungen gegenüber Gräberfeldern unterrepräsentiert, obwohl inzwischen klar ist, dass sich die Wirtschaftsweise der Schnurkeramiker nicht von anderen spät- und endneolithischen Kulturen unterscheidet.^[5] Seit einigen Jahren belegen vermehrte Siedlungsfunde (u.a. Hausgrundrisse, Brunnenfunde) und Hinweise auf die Wirtschaftsweise (Getreidekörner, Abdrücke von Nutzpflanzen in Keramikgefäßen, Knochenfunde, Pflüge, Rindergespanne, Scheibenräder etc.), dass die Träger der Schnurkeramik sesshaft waren und Ackerbau und Viehzucht betrieben."

 

 

 

"Ha ezt kizarod, akkor  -nem elfelejteni akkor itt-, hogy azzal -analog-  kizarod a "felnomad" Qualifikation-t is."

 

Nem zárom ki. Ismerünk nomád, nagyállattartó kultúrákat lovak nélkül. Nem függ össze.

 

 

"milyen akkori eszközt hianyolsz itt a "lovaglasra"? Ami ha lenne, akkor az a lovaglasra valo hasznalatot a lonak alatamasztana?"

 

Erre linkeltem a Botai-s kutatást a Science-ből. A lószerszámok elváltozásokat okoznak a lovakon. Pl. ha bármilyen zablát raknak a szájukba - legyen akár háncskötegből - az egyértelmű kopásokat idéz elő a fogazatukon.

Szóval magukon a lómaradványokon kellene a lovaglásnak nyomának lennie - ha már se lovasábrázolás nincs se egy árva lószerszám-töredék.

 

 

"Itt ^ a kultura földrajzi elhelyezkedesenek teljes  keretei között maradjunk, az  eredeti  kontext ugyanis ez."

 

Ott vagyunk az elejétől fogva. Ezért beszélünk egyáltalán a közép-európai lelőhelyeken talált lócsontokról.

 

 

"Azt en nem mondanam, hogy a terület "erösen erdös" volt, az igaz hogy egyes területeken ez igy volt, de ha a területen lovak voltak, es ketsegkivül voltak, akkor a kerdes nem ugy adodik hogy "esszerü-e", hanem ugy hogy ha mar" haziasitva" lettek, ami ketsegen  kivül megtörtent, akkor milyen modon legyen a haziasitott lo hasznositva. Pl teherhordasra, lovaglasra stb."

 

Nem voltak "kétség kívül háziasítva". Sokan tartják ezt - bár ők sem beszélnek lovasokról - de én még ebben is azokkal tartok akik szerinte ezek vadászott állatok is lehettek simán.

 

Az "ésszerűségről" meg annyit, hogy a zsinegdíszes lovas képe az ami teljes mértékben hipotetikus alapon lett összeeszkábálva. Én meg azt mondom, hogy ha ésszerű valakinek ha nem, zéró bizonyíték van ennek létére.

 

 

Az európai vadlovakról, azok előfordulásáról és domesztikációjáról érdemes elolvasni ezt:

 

From wild horses to domestic horses: a European perspective, Robin Bendrey, World Archaeology, 2012

 

 

 

A régészetben már nem érv a pusztán elméleti spekuláció :-)

 

És bár sokáig népszerű fantázia volt ez a "lovas zsinegdíszes" kép, ma már tudományosan nem elfogadott.

 

 

De én nagyon szívesen vitatom meg ez irányú aggályaidat vagy adok szakirodalmat vagy akármi.