460-as években szász rablók telepedtek le a Loire Folyó szigetein Galliában, a vezérük Adovacrius volt. innen fosztogatták a környék városait, legyőzték a helyi római erőket, végül 469-ben Childerich frank király végzett velük. A szászok több helyen letelepedtek Galliában, az egyik Bayeux környéke Normandiában. 531-ben a szászok támogatták a türingek elleni harcot, cserébe megkapták Türingia északi részét, ezért évente 500 marhával adóztak 568-ban sok szász harcos csatlakozott a langobardokhoz, amikor Itáliába vonultak. A 7.században sokat harcoltak a frankok ellen, ennek érdekében háború idejére hercegeket választottak. II. Chlotar ( 584- 629 ) frank király harcolt a szász vezér Bertoald ellen 622 körül és pusztította a szász területeket. Fia I.Dagobert ( 629 -639 ) frank király uralkodása elején harcolt a szászok ellen. Dagobert halála után kihasználták a frank állam meggyengülését a Thüringiában élő szászok és függetlenedtek, a többi szász pedig rendszeresen rablótámadásokat intézett frank területek ellen. Martell Károly frank majordomus 718-ban és 738-ban vezetett megtorló hadjáratot ellenük. 743-ban Karlmann, 748-ban és 758-ban Kis Pippin vezetett ellenük hadjáratot, cél a behódolásuk és keresztény hitre térítésük volt, sikertelenül. Ez csak Nagy Károlynak sikerült.