Nekem van nyugati szamócafám, méghozzá egy fajtája az Arbutus unedo 'Atlantic'.
Ez nagyon jól kötődik és szépen bőven terem.
Védett helyre van kiültetve, városi hőszigetben, -10 fok alatti hideget még nem kapott.
Ez az egyik kedvenc növényem.
Szerintem a legszebb lomblevelű örökzöld fa az európai mediterránban és minden gyűjteményben érdemes helyet adni neki, ahol azt a klíma lehetővé teszi vagyis nem hűl le a levegő -15 fok alá.
Nemcsak a levele és a virága díszít, hanem a gyönyörű piros termése is.
Ráadásul ezek a termések ehetők, még ha nem is a legfinomabb gyümölcsök.
Az idősebb fák alakja, törzse és kérge is nagyon szép.
És még egy érdekes tény, az Erika-félék családjának szinte minden tagja savanyú talajt igényel, a kevés kivétel közé tartozik a Nyugati szamócafa (Arbutus unedo), a görög szamócafa (Arbutus andrachne) és a havasi erika (Erica carnea).
További érdekesség, hogy ez a növény ősszel kezd virágozni és így együtt vannak rajta a virágok a termésekkel, amelyek általában igen későn (november közepén!) érnek be.
A virágzás folyamatos egész télen és eltart tavaszig.
Az is különleges, hogy a virágok és a kötődött kis termések a -10 fokos hideget és az akár egy héten át tartó folyamatos éjjel-nappali fagyot is elviselik.
Tehát mindenképpen egy nem mindennapi növény a szamócafa.
Mediterránumnak is javaslom, hogy ültessen Arbutus unedo-t különösen az 'Atlantic' nevű fajtáját. Nem fog csalódni benne. Abban a csodaszép kertben a Magnolia grandiflora és a Quercus ilex mellett igen jól mutatna.
Ez a faj méltatlanul hiányzik a szőlőhegyekről és a városi hősziget kertekből!