A törzsszövetség a 4.században jöhetett létre, tagjai a hermundurok, warnok, angolok és más ismeretlen csoportok. 400-ban említette őket először Toringi néven Vegatius római történelemíró. Utána hun uralom alá kerültek, 451-ben hunok oldalán harcoltak a catalaunumi csatában. 454-ben a Nedao mellett legyőzték a hunokat a germánok és a türingek függetlenek lettek. 480 körül az alemannokkal szövetségben támadták Passaut és más Duna melletti városokat. 500 körül élt az első ismert türing király Bisinus. Ekkor a türing állam az Elba középső szakaszától a Dunáig terjedt. Bisinus fiai Baderic, Hermanafrid és Bertachar királyok voltak, Baderic valószínű még 531 előtt meghalt. Bertachar 531-ben meghalt a frankok elleni háborúban, akik elfoglalták Türingia nagy részét akkor. Hermanafrid része volt a legerősebb, ő keleti gót király Theoderich unokahúgát Amalbergát vette feleségül 510 körül és szövetségre léptek. 526-ban meghalt Theodreich és szövetséges nélkül maradtak a türingek. 529-ben az első frank támadást visszaverték még a türingek. 531-ben a győztes Unstruti csata után a frankok elfoglalták Türingia nagy részét, de a keleti részt meg tudta védeni Hermanafrid. 534-ben tárgyalni hívták a frankok, majd megtámadták a seregét és meghalt, egész Türingia frank uralom alá került. A királyi család utolsó tagja Radegundis 587-ben halt meg, ő I. Chlotar frank király felesége volt, később szentté avatták.