Az első fűrészem egy madzagos Black & Decker volt. Gari időn belül kettő alkalommal is vissza kellett vinni olajzás hiány probléma miatt. Meg az a madzagolás annyira nem jött be...

 

Akciósan vettem egy Al-ko benzines fűrészt. Örültem nagyon neki, vigyáztam rá. Amikor kisegítős szervízes voltam egy évig Al-ko szervízben, akkor láttam belülről Al-ko gépet és úgy gondoltam ettől azért komolyabbat szeretnék. Hibátlanul, kb 2 nap alatt adtam el.

 

Aztán léptünk egy kategóriával feljebb, vettem egy nagyon akciós! ( félár)  Solo 651 gépet. Na, az már azért jobban hasított, de nem volt felhőtlen a kapcsolatunk. Szerettem, indult, ment, könnyű volt.

 

A garancia ideje alatt egy alkalommal vissza kellett vinnem, mert egyszerűen elfelejtett olajozni. Javították. Aztán egy másik alkalommal hallom, hogy valami nem egészen gömbölyű, plussz hangok jönnek ki belőle. Garancia ide vagy oda, rossz kisfiú módjára szétszedtem és akkor jött a meglepi.

 

Az egyik dugattyúgyűrű törött. Pfff.  Na most mi a lófütty legyen, felhívtam a szervízt, aki aztán zsigerből az olajra, olajhiányra, rossz olajra kente VOLNA a hibát.  Megegyeztünk, hogy úgy kosárban leviszem neki. Nem tudott mit mondani, azon a dugón és hengeren nem voltak besülési nyomok. Sőt....  Korrekt módon kaptam egy új Mahle hengert és dugót. Abban is megegyeztünk, hogy ha már én szedtem szét, akkor én is rakom össze.

 

Így is történt, majd utána ugyanannyiért eladtam, mint amennyiért vettem. Szerintem a mai napig hibátlanul használják. Egy motoros társ vette meg, tudta mi az a full szintetikus olaj, és természetesen azzal használta. Úgy fél egy év után visszahívott, hogy tán gyertyát kellett cserélni.  Az én bizalmam valahogy megcsuklott, és ekkor kezdtem más márkák után nézelődni...

 A kínaival együtt, de arról majd a következőkben.  Illetve az Al-koval :)

    

 

pár fotó a gépről:

        

          

Pár kép arról, amikor szétszedtem:

              

Ekkor még a Castrol Power1 Racing full szintetikus olajat használtam, és akkor is 1:40 arányban, ami megmentett attól, hogy a szervízes bármibe is bele tudjon kötni.

Sehol egy berágódás, sehol egy csík, lerakódás sem nagyon.  Csak egy gyűrűtörés... :(

Hogy a henger-dugó eredeti Mahle volt-e rajta, az nem biztos. Szerintem nem, és ez volt a vesztem. A gép eladása előtt valahol, valaki kicserélhette.

Az új Mahle henger-dugó 

        

Gyönyörűek! :))

A hengertalptömítést, ami gyárilag általában 0.5 mm, azt levékonyítottam 0.1 mm-es házira.

Ilyen kompresszió lett benne:

 

 

 

Ezt már nem ajánlom senkinek. Nagyjából 12-13 bar a felső határ, ahol még nem csörgeti be a benzint.

Viszont kompóthiányos gépen némileg tudunk egy ilyen egyszerű trükkel segteni.

A gyári talptömítésével lett összerakva.

 

 

 

A filces szűrője mindent kiszűrt, egy szem por nem ment a torokba. 

Viszont nagyon hamar eltömődött, gyakorlatilag szinte minden tankolásnál ki kellett fújni, ha száraz, poros fát vágtam vele.

Mivel nem gyorszáras, minden egyes alkalommal, csavarozgatni, és szájjal szédülésig fújni kellett. Ez a része nem volt annyira bejövős.  :(

 

Viszont egy nyugodt járású, nyomatékos gép volt. Remélem az új gazdija erőben egészségben és örömmel használja a mai napig.