A fő foglalkozás a mezőgazdaság volt. Voltak mesteremberek is, kovácsok, fazekasok, ácsok. A kereket már az indoeurópai korban is ismerték. Nem használtak pénzt, árukat cseréltek, fő értékmérő a szarvasmarha volt. Árpát, búzát, rozst, zabot, kölest. Ezenkívül babot, borsót, lent, kendert. Az erdei gyümölcsöket, vadon élő növényeket és mézet gyűjtötték rendszeresen. Főleg marhát tartottak, ezenkívül még juhot, sertést, kecskét, baromfit. Sajtot is tudtak készíteni. Használtak ekét, ásót, kapát, gereblyét, sarlót és kasszát. A földeket időnként parlagon hagyták. Főleg zabkását ettek, kenyeret csak a tehetősek ettek. A falvakban a férfiak végezték a bőrfeldolgozást, a nők fontak és szőttek. Kereskedtek a rómaiakkal, főleg luxuscikkeket a gazdagoknak, cserébe borostyánkőt, szőrméket és a germán nők levágott szőke haját adták el. A római pénzeket csak értéknek tartották, nem használták a kereskedelemben.