Sosem gondoltam hogy valaha is hasonlót fogok írni, az én olvasatomban ez a tehetetlenség miatt van.  Szerencsére nem eget rengető tragédiáról van szó. Most mit is lehet tenni? Igazából szinte semmit, talán ha kiadom magamból és valaki nem lép majd ebbe a hibába és elkerülhető valami, valami ami szerintem minden állattulajdonost megérint, miszerint ha a kis kedvencével történik valami.

Mi is történt velünk mostanában, több macskánk is van és közülük kettőt ugyan oda hordtunk éveken át. Anya-lánya, az anya az enyém már 17 éve része a mindennapjaimnak, igen nem mai darab. Korából kifolyólag már nincs a legjobb formában, észrevettük mintha nem mosakodna annyit, fele olyan aktív és sokszor megy a hasa. Az egyik nagy hasmars után biztos ami biztos megnéztem hogy nem e maradt szégyenfolt a nadrágján elég hosszúszőrű fajta, maine coon. Nem volt a gyanúm alaptalan és a tisztogatás alatt bizony egy nagy szőrhiányt vettem észre a hasán, majd tovább lapogatva az útból a szőrt egy nyílt lyukat. Persze a frász kitört minket hogy ez mi lehet, valami trutyi is folydogált a közepéből. Egyből telefon az állatorvosnak, aki szerencsére azok közé tartozik, akinek a hobbija a hivatása és nem utolsó sorban ért is hozzá. Megérkezvén, csodálkozva nézett Ő is mert, hogy nincs mi ami ezt okozhatta volna, de hát ott van meg kell nézni mi a szösz. Kis kutakodás a lyukban amit Ő már nyílt tályognak hívott és el is kezdte kitisztítani. Közben mindannyian értetlenkedve álltunk a macska felett. Eszembe jutott, hogy hát az öreglánynak ott csak egy dolog volt és pedig amikor Dr. Zsigárdi Gábor ivartalanította több mint 12 éve. A doktornő kerek szemekkel mondja hogy: „ne már gondolod.. az már nem is lehet ott” megnyugtatásomra még egyszer körbenézett a tályogban amikor is egy kék damilszerűség pattant ki a cicából. Aki közben nagy szemekkel nézte, hogy egy fémdarabbal kotorásznak benne. Na de ekkor lett ám mindenkinek kerek a szeme, meg amikor kihúzta a doktornő és lehetett látni még kb 3 öltést hogy már pedig ez pontosan az. Gyorsan ki minden varratot és fertőtlenítés szuri stb, szerencsére a kedves dokinő közbenjárásának már minden ok és szépen el is múlt.

Kicsit visszatekintettem, hogy miért is hagytuk mi ott a doktor urat anno, és felötlöttek a dolgok hogy persze hát a műtét után ott megtaláltam ezt a vacakot egy dudor formájában, még meg is mutattam többször is rendelésen de a válasz mindig az volt hogy semmi komoly meg valami bla-bla, ezért többször nem kérdeztem sajnos. Tovább kutatva az emlékekben miért is hagytuk ott az egyébként meggyőző doktort. Jönnek a régi gondok a macskának mindig is jó nagynak kellett volna lennie min: 6-7 kilónak, de épphogy nagyobb, mint egy házi cica kb.: 3-4 kiló. Diagnózis: étvágytalan valamiért… kezelés: étvágyserkentő szuri, meg pasztillák, cseppek, amit mind meg is vettem kipróbáltuk persze semmi maradandó. Vége az lett hogy x év után csináljunk egy labort mert már nagyon zavart az „étvágytalanság”. Meg is lett az eredmény, ami nem valami jó: macska aids, amit lehet kezelni és még pár alternatíva felmerült de aids lett a vége. Már otthon nézegettem letörve hogy mi is ez a macska aids pontosan, mire számíthatok, mindenhol azt találom hogy ez vadonélő macskáknál lehet és azoknál akik kijárnak vagy összeverekednek egy ilyennel. Ez idő tájt panelház 2. emeletén laktunk és a macskáknak nem volt se kijárásuk se kulcsuk, valamint a fiatalabb jó 7 kiló. Megnéztem a labor eredményt amin látom, hogy egy 3 éves kandúré ami azért szép mert az enyém nőstény és ekkor már 10 év fölött volt, persze visszamentem válasz: ez tuti a miénk mert….. na itt szakadt el a cérna. Soha többet nem mentünk oda. A betegsége, mint már azóta kiderült pajzsmirigy működési rendellenesség. Tehát ne hagyjátok magatokat/állatotokat semmi nem csak úgy ott van és nincs ok okozat nélkül és ne legyetek restek több állatorvoshoz is elvinni a kedvenceteket, ne adja, de ha mégis úgy hozza a sors.