Jöjjön akkor egy 2015-ös évértékelő tőlem is.

 

Az első négy hónap, mint mindig, nem nagyon akart beindulni. Mindössze 400km futás jött össze: Bár márciustól már elég sokszor bringával jártam dolgozni, így onnantól a heti testmozgás 8-13 órában tetőzött. De hát úgy látszik hideg időt valahogy nem szeretem, nehéz elindulni a jó meleg lakásból, felöltözni, fáradni.

A gyenge tavasz miatt a titokban azért remélt Vértes és a Mátrabérc is ugrott.

 

Május első három hetében megjött a jó idő, és ami fontos: a kedv is! Ebben a hónapban majdnem 280 km jött össze, bár ebben már az első verseny is benne volt.

Ez a hónap egyben a 2015-ös csúcs hónapomat jelentette.

A szezon elég jól sikerült. Május 277, Június 263, Július 210, Augusztus 265, Szeptember 237, Október 275km, ez havi 20-25 órát jelentett.

 

Lássuk a versenyeket.

 

Január 1: szokásos évnyitó saját maratonom. Bár nem verseny, de azért került ide, mert 2015-ben csak ötször futottam 40k felett és ez volt az egyik

 

Május 24. UTH 52, a Pilisi sprint. Jó erőbeosztással egy 2. hely is jött össze ezen a betétversenyen. Ez aztán tényleg jó kis verseny volt. Miután páran szokás szerint eltévedtek előttem, a verseny második felét a folyamatos stressz jellemezte, menekültem a hátbacsapástól, sikerrel. Bár a végjátékban az első helyezett sok percet vert rám, jó érzéssel zártam a futást.

 

Június 14. Börzsöny Trail 35km, 3. hely. Nagy melegben futottunk, a végén Allaga Tomit üldöztem, de nem sikerült settenkednem. Nem tudom mit gondoltam, más kategória a srác, de a remény hal meg utoljára :)

 

Augusztus 16. Szavanna Trail, Sukoró, 2. hely. Pörgős, friss rendezésű verseny. Kedvenc Velencei-tó feletti terepemen futottunk egy dimbes dombos húzós 21 km-t, az utolsó pár kilométeren egy ki-bírja-tovább-maxon csatával a második helyért. Szép emlék.

 

Szeptember 13, Wizz-Air utcai félmaraton. Éves erőmérőm. Voltak négyperces átlagot közelítő terveim, de csak az első 5 km ment aztán elfogyott a kraft. Csalódás.

 

Szeptember 20, Vár a Hármas, 40km, 1800 szint. Az utolsó félórában Urbán Zsoltival nagy csatát vívtam a HHH tetején lévő cél felé, de sajnos elgörcsöltem. De amíg ment a szekér, nagy élmény volt Zsoltit küzdésre kényszeríteni (ő sem egy kategória velem), de nem bántam.

Talán itt láttam az első értékelhető jelét a javuló formámnak, mivel az egy évvel azelőttihez képest sok-sok percet javítottam, kisebb pulzussal, legalábbis a görcsig.

 

Október 11. Budapest SPAR utcai maraton. Váratlanul hamar megkapott ajándék mérföldkő: bejutottam három óra alá: 2:57:50, 4:12/km. Köszönet a hűvös időjárásnak is!

 

Október 31: Piros 85 a Pilis és Budai hegység lankáin. 5. hely, el sem hiszem. 2014-ben ezzel a versennyel debütáltam az ultrák világában. Fájt, de az emlékek hamar megszépültek, ezért muszáj volt megpróbálni ismét. Rendkívül örültem az időnek (8:43), majdnem háromnegyed órát javítottam tavalyhoz képest.

Bár a fiatalok: Pálfy Marci, Áron, és Allaga Tamás most már tartós színfolt a hosszútávok palettáján (méghogy a seniorok sportja a hosszútáv!), azért nekem ez akkor is tök jó idő.

Minden látszólagos szuperség ellenére ugyanolyan elégedetlen voltam az utolsó három órával, mint előző évben. Ha valahol javulni szeretnék, akkor az az, hogy 5-6 óra felett is vidáman és fájdalommentesen tudjak futni.

 

November 21. Dobogókő hegyifutó 33km. Durva tenyérsérülés után újraéledve utolsó 3 kilométeren csatáztam a harmadik helyért, amit elbuktam. Élmény volt a végsőkig küzdeni.

 

Éves összesítés:

Futás: 185 óra, 2103km, 42000m szintemelkedés - ugyanaz szinte mint 2014-ben.

Kerékpár: 281 óra, 5728km, túlnyomó részt munkába tingli tangli. Nem volt hosszabb verseny, nem volt prioritás. 60km felett csak ötször bringáztam, ebből is látszik, milyen gyenge év volt.

 

Szóval a 2015-ös évben azt hiszem, nagyot léptem előre. A javuló eredményeket valószínűleg annak köszönhetem, hogy a résztávozásokat komolyabbá tettem. Ugye ha gyorsulok 1-2-5 kilométeren, biztos hogy gyorsulok a hosszabb távokon is. Ebben nagy segítséget és motivációt adott a Strava, látva hogy a jelentősebb eredményeket mutató sporttársak milyen durva, önmagukat nem kímélő edzésmunkát végeznek. És idén is újabb jó arcokat ismertem meg személyesen.

 

Mit is kívánhatnék 2016-ra?

Folytatom az öt óra alatt is van élet felfogásomat. Bár szeretek szenvedni, de talán jobban szeretem, ha végig tudom élvezni a távot.

Aztán nagyon jó lenne, ha a futókedvemet mondjuk két hónappal előbbre tudnám hozni. Egy Mátrabércre kíváncsi lennék.

De jó lenne fejlődni egy P85 jellegű megmérettetésen is, elég sok idő van még benne, hej, ha a végét is bírnám.

Mivel már nem kell hajtanom a 3 óra alatti maratonra (amit azért nem 2015-re terveztem), remélem hogy nem csökken a motivációm az őszi csúcsforma elérésére.

Jól érzem magam a bőrömben. Szeretném tovább élvezni a futást, versenyen, terepen, ismert és ismeretlen ösvényeken, jól megpörgetni a downhill ösvényeket, kiköpni a tüdőmet a Libegő alatt felfutva, de nekem akár jöhet egy monotonabb szigeti edzés is egy cél érdekében.