emem Creative Commons License 2015.11.22 0 1 6940

"Miután néhány sírról van szó, így nem általános a jelenség, nem valószínű, hogy összefügg a halottkultusszal."

 

nem is kell, hogy általános legyen. az kétségtelen, hogy a csontok állapotából erre lehet következtetni, a kétszer is betett ábra viszont nem csak egy formai hasonlóságot jelöl, hanem kontextusba helyezi a történéseket. gondolom, azt nem vitatod, hogy a jelenet égi temetést ábrázol, és az sem túl valószínű, hogy a keselyűk a napkorongot támadják.

 

"Mutass erről valamilyen feljegyzést, mert szerintem az egy korong, s nem emberi fej."

 

a helyzet pont fordított.

6909-ben több forrást is megadtam, amelyek egyértelműen foglalnak állást az ábrázolás értelmezéséről. ezek az állásfoglalások átfogó (földrajzi és diszciplináris értelemben) tanulmányokra alapulnak, amelyek egységes, szerves képet adnak a kultúra sajátosságairól. itt már semmi szükség arra, hogy bármilyen feljegyzést adjak: a tényekkel vitatkozol, miközben a saját véleményed önmagában áll, hivatkozás és alátámasztottság nélkül.

 

"Legalább egy torony tetején lenne, mint a bemutatott ábrádon, de semmi…"

ezen a ponton kénytelen vagyok rámutatni a saját prekoncepciód irányában táplált mérhetetlen elfogultságodra, amelyen akkor sem tudsz túllépni, amikor az már vállalhatatlan.

te magad írtál 6911-ben a támpontokról meg az összefüggésekről, ehhez képest az általad felhozott példák (kosárka, napkorong) kizárólag formai hasonlóságból építkeznek, semmilyen alátámasztást, hivatkozást vagy bizonyított összefüggést nem tudsz felmutatni.

ezzel szemben a fej-lélek ábrázolás esetében ezt a formai hasonlóságot nem vagy hajlandó még csak felismerni sem, azt pedig észre sem veszed, hogy az összefüggések sokkal messzebbre mutatnak a formai hasonlóságoknál:

- a Göbekli tepei ábra esetében a fej nem önmagában értelmezendő, hiszen az oszlopon lejjebb ott van a fej nélküli test is

- a kontextusba helyezett jelenet egyértelműen egy égi temetést ábrázol. ez a jelenség sem önmagában áll, hiszen az adott korszak-földrajzi-terület-kultúra esetében több példát is ismerünk, sőt, ez a temetési forma még manapság is megfigyelhető egyes népeknél.

 

Előzmény: kitadimanta (6939)