Tisztában vagyok ezzel, valamint azzal is, hogy maga a racionalitás is irracionális, léte nem feltétlenül logikus, akárcsak maga a létezés, az emberiség és bármilyen értelmes megnyilvánulás. Minden csak valami máshoz viszonyítva értelmezhető - ám a viszonyítási alapot ki-ki szabadon megválaszthatja. Például a művészet, mint olyan, egyáltalán nem létfeltétele az embernek, ilyen tekintetben irracionális és sokakat nem érdekel, mégis az emberi civilizáció legmagasabb szintű megnyilvánulásának tartja a közvélemény.

A vonzalom is csak az elménk és testünk illúziója, eredetileg a fajfenntartás biztosítéka. Semmi kivetnivalót nem látok benne, de aránytalanul sok időt emésztene fel, amit egyéb céljaim elől kellene elvennem. Persze nem tudhatom, a jövőben mikor kínálkozik alkalom a(z univerzális értelemben persze jelentéktelen) céljaim és a testi vágyak összehangolására, de az a pont még nem jött el.