Az 1400 W az gondolom 1,4 KWh.

A számítás gondolom abból indul ki, hogy legalább 5 foknak kell maradni s tartályokban az átlagos vízhőmérsékletnek, hogy ne kezdjen el fagyni sehol a helyiségben.

Az is feltehető első körben, hogy nem kap jelentős utánpótlást a tartály.

Ekkor azt kell meghatározni, hogy meddig bírja fagymentesen a legnagyobb hidegekben.

Ha az épület felülete mondjuk 15 nm és átlagosan és 0,3 W/nmK  hőátbocsátási tényezőt veszünk alapul, akkor 5 W/K hőátbocsátás jön ki. Ha kint tartósan -10 körül van az átlag, akkor legalább 75 watt a hőveszteség 5 fok feletti belső átlaghőmérsékletnél.

A tartályok esetén a mondjuk 3 nm felület, ami ha jól sejtem szigeteletlen 10 W/nmK

 tényezővel számítható. Ez 30 W/K értéket ad, vagyis a tartályok az épület veszteségét képesek fedezni egészen addig,amíg az átlaghőmérsékletük legalább 2-3 fokkal magasabb, mint a levegő hőmérséklet. Ez 2 fokos átlag levegő hőmérsékletet jelent, ami még elég lehet, hogy ne fagyjon el semmi. Amikor a tartályok 12 fokosak talán pár száz wattot képesek leadni.

Ez az egész lehűlés egy bonyolultabb függvény szerint zajlik,mint amit itt összehordtam,de átlagosan mondjuk 70 wattot feltételezve a tartályokból a külvilág felé 20 óráig kitarthat a tartályok vize fagymentesítésre.

Itt persze sok a becslés elhanyagolás és feltételezés (hiba), de valahogy így lehetne levezetni csak pontosabb adatokkal és képletekkel.

Ha a tartályok használatban vannak, akkor persze lényegesen jobb a helyzet, kellő vízcsere mellett fagymentes lesz tartósan egészen extrém hidegekben is. Mellesleg a falaknak is van hőtárolásuk.

Minden a tartályok tényleges hőátadási tényezőjén és az épület veszteségi tényezőjén múlik, illetve, hogy a tényleges hőmérsékleti eloszlás, hogyan alakul benn.

Összességében van a dologban realitás, ha naponta a 200 liter jelentős része megfordul benne szerintem fagymentes maradhat az előforduló legnagyobb hidegekben is. Több napra viszont nem hagynám ott ilyenkor vízmozgás nélkül.