„persze ne adjuk meg magunkat ennek a méltatlan vonulatnak, lássunk egy tudományos értekezést:”

Az idézett tanulmány gyenge lábakon áll. A felvetett kapcsolat nem egyeztethető össze a rajzolattal.

Szeretném figyelmedbe ajánlani, hogy a tanulmány szerzője elsősorban elméleti fizikus. Feltehetőleg hiányos a csillagászati és történelemtudományi ismerete. Az állításom alátámasztására érdemes megfontolni a magyar archeoasztronómia atyjának, Dr. Bartha Lajosnak a véleményét, egy másik tanulmányával kapcsolatban.

http://mult-kor.hu/a-nap-utja-es-a-romai-erod-20150112?fb_action_ids=838376916204107&fb_action_types=og.comments

Idézet: „A feltevés érdekes, de az egész számítás, és az így megszerkesztett alaprajz rossz! (Nem hibás! Rossz!). Megtévesztő. A téli és a nyári napfordulók idején a kapukat összekötő utak nem zárhatnak be egymással derékszöget, hanem egy torz X alakot. A téli, ill. a nyári napfordulókor felkelő és lenyugvó Nap íve a látóhatáron (az azimut szög) nem lehet 180 fok, mint az alaprajz is mutatja. Nyáron az ív Dél-Angliában kb. 261 fok, télen 101 fok! Az egész szerkesztés hibás, és így az ebből levont következtetés is téves. 
Egyébként a római táborvárosok megtervezésekor valóban kitűzték a két főútvonalat, a "cardo"-t és a "decumanus"-t, amelyet kelet-nyugat, ill. észak-dél irányban tájoltak. Ez a jelek szerint már etruszk hagyomány volt. Tehát a britanniai tábornál is lehetett valamilyen égtáj szerinti tájolás, csak semmi esetre sem olyan, mint a cikkben szerepel, és nem is olyan, mint az alaprajzon látható.
Nyugat- és Közép-Európából ma már elég sok un. körárkot vagy körsáncot ismerünk, amelyeknek a kapui csillagászatilag tájoltak lehettek. Bartha Lajos”