Szentendre, Elisabeth étterem.

Szombat délben tök üres. Már kellett volna fognunk a gyanút, de mégsem tettük, mert pár éve isteni halászlevet ettünk itt. Persze azzal kezdtük, hogy nekem egy halászlé, férjnek egy vadpörkölt. A halászlevem még véletlenül sem hasonlított halászlére. Édeskés, paradicsomos, a tetején vastag zsírréteg, benne zsíros, és némely darab pocsolyaízű hallal. Férj vadpörköltjét nagyítóval kerestük a tányéron. Az íze jó, de nagyon kevés. Mellette a petrezselymes krumpli új értelmezésben, miszerint főtt krumpli szárított petrezselyemmel. Egyszóval pocsék volt minden, de megérdemeltük. Aki Szentendrén, a főtéren eszik, az minden rosszat megérdemel!