„ezt nem értem, a kihalási hullám nem feltétlenül közvetlenül a becsapódás miatt indul, hanem annak pl. az éghajlatra gyakorolt következményeitől.”

 

Ebben, teljes mértékben igazad van, de úgy érzem nem értetted meg a kísérlet lényegét. Az egyik esetben az energia a felszínen fejtette ki a hatását, a másikban pedig a felszín alatt. Ha a becsapódó test mérete meghaladja a kontinentális lemez (kb. 30-40 km) vastagságát, akkor átüti a szilárd kérget, és nem játszódik le a kráterképződés második fázisa, azaz transzfer kráter keletkezik, nincs kráterperem, és hiányoznak a becsapódásra jellemző nyomok. a kráterben vulkánikus kőzet jelenik meg. Ahhoz, hogy 450 km átmérőjű átmeneti kráter keletkezzen, 80 km átmérőjű, (45 km/s sebességű) kőzet anyagú test szükséges, ami a felszínen viszonylag kis területen pusztít. A bolygó úgy viselkedik, mint egy golyófogó, és az akkor élő emberek ezt látták, és túl is élték, ha nem voltak túl közel.

 

 „szóval folytassuk, a 20 000 év még ontopikká is teszi a dolgot.”

 

Szerintem átmenetileg hagyjuk a becsapódási események taglalását, még mielőtt felülről beavatkoznak. De azért berakom a kért hivatkozást.

 

 

http://ottawa-rasc.ca/wiki/index.php?title=Odale_articles_hudsonbayarc