2015. okt. 3. szombat

Lokomotív 424 TF (43 km / 1330 m szint)

2010-ben voltam egyszer ezen a TT-n, akkor valami csoda folytán nagyon nem volt mezőny, illetve a szerencse másképpen is kedvezett: a táv második felében összeakadtam Zenyik Robival, aki épp nem sietett, és behúzott a célba. (170-es pulzus a végén.) A csillagok ilyetén szerencsés állásának köszönhetően a dobogó 3. helyén végeztem a nem túl combos 5:20-as időmmel. Nem tudtam, azóta hogyan alakult a rendezvény népszerűsége, de titokban reménykedtem, hogy ha tolom, és ismét majdnem csak túrázókkal kell összemérnem az erőmet, akkor leesik valami éremféle. :) Persze nem így lett.
Eleve sikerült eleve egy negyedóra előnyt adnom a mezőnynek, mert nem sikerült kiolvasnom a kiírásból, hogy 9 után már saját idő terhére megy az indulás. De annyira azért ez nem bosszantott. Úgyis edzeni mentem. Nőmtől búcsút vettünk. Ő túrázni indult (sajnos az utóbbi időben úgy elhatalmasodott a hátfájása, hogy már nem tud/akar futni. :-(( ), én meg nekivágtam a pirosnak.
Persze rögtön az első pár kilométeren benéztem egy leágazást, de hamar rám szóltak, így megúsztam vagy +8-900 méterrel. És ez volt az egyetlen tévelygésem.
A 8. km körül, a Loki pihenő előtt egyszer csak megjelent mögöttem egy gyorsvonat, majd fújtatva elszáguldott mellett Nagy István 2 társával. Nem is próbáltam reagálni az előzésre. A frissítőponton ők kicsit többet depóztak, így lefelé Nógrád irányában újra meg kellett előzzenek. Kicsit mentem velük, de éreztem, hogy az kezd szétszedni. Olyannyira, hogy kis idő múlva éreztem is, hogy túlhajtottam magam. No szép, pedig nem az volt a tervben, hogy gyakoroljam az újraéledést. Visszavettem, majd ahogy beértem a nógrádi pontra, láttam, hogy a trió a forrásnál áll sorban, hogy kulacsot töltsön. Nekem a hátamon volt a készlet, így én csak pecsételtem. Itt viszont megint kellett neki 2-3 km, hogy utolérjenek. Itt tudtam meg, hogy ék nem is a teljes, hanem a kvázi féltávon, 24-en mennek. No úgy persze könnyű nyomni! :)
Volt egy jó kis időtervem, hogy 5 óra alatt behúzom a versenyt, de a Csóványosra fölfelé szembesülnöm kellett, hogy csúsznak ki a részidőim a kívánatosból. Közben összefutottunk nőmmel is, aki szintén felfelé tartott, de csak gyorsban üdvözöltük egymást. :-) Fent úgy döntöttem, hogy nem mehetek le, hogy nem másztam fel a kilátóba, így azt is megcselekedtem. Mondjuk csak a felhőket lehetett látni, szóval sok veleje nem volt.
Rég voltam már erre, a NHH felé vezető útvonal erős technikássága meglepett. Ott se hoztam vissza sokat az elvesztegetett időből. A turistaházban ráadásul töltenem is kellett a tartályba, a vizet fel kellett turbózni porral, itt is röpültek a percek.
Utána viszont már jó haladós szakasz jött. Le a Kisinóci th-ig, majd onnan át Királyrétre. Ez utóbbi szakaszon csak a Z- borzasztó rossz állapota hátráltatott. Erre mindenki panaszkodott a célban. Az utolsó Királyrét - Szokolya szakaszon még megelőztem 3-4 sporit. Elégedetten konstatáltam, hogy 40 km után még megy az 5 percesen belüli tempó.
Aztán még zakóztam egy egészségeset egy gyökérben felbukva a cél előtt 1 km-rel, és egy futótársat kértem meg, hogy húzzon már fel, nehogy begörcsöljek. Nem hagyott ott. :)
Végül kerek 5:10-zel értem be. Rögtön néztem a befutó táblázatot, de igen messze voltam a dobogótól. Mint ugye itt is kiderült, ubalikáék is ott voltak, meg más gyorsabb lábúak. Ha a szüttyögéseket levonom, akkor közel lennék az 5 órához, de így legalább van min még javítani!
Eredménylista még most sincs a honlapon. Ugyan ez futóversenyként volt meghirdetve, de abból ez a teljesen puritán fajta. Nagyjából semmi ellátás az útvonalon, semmi útjelzés. Viszont 1000 Ft, paradicsomleves és kacsazsíros kenyér a célban. :)

A Polarom 44 km-t mért (az 1 km kavarral). Ugyanez a Stravan már 45, 5 km.