Nos vissza is térek, csak egy kicsit keresgélnem kellett, de szerencsére tudtam, hogy hová nyúljak.

Hancock írja az Istenek kézjegyei 38. fejezetében:

 

"körkörösen, mintsem téglalap alakban fűrészeltek. Cső alakúra hajtották össze a fűrészlapot, amelynek forgatásával kör keresztmetszetű darabokat vágtak ki, s miután az így keletkezett körbe fűrészelt darabokat kiszedték, a fennmaradt kőből minimális munkával hatalmas lyukakat tudtak kitörni. Az ilyen hengeres fűrészek átmérője 1/4 és 5 hüvelyk, vastagsága pedig 1/30 és 1/5 hüvely közt változott..."

 

Szerencsétlenségetekre ezt Hancock nem az újjából szopta, hanem a jó öreg Flanders Petrie rögzítette ezeket a megfigyelt tényeket a The Piramids and Tempel of Gizeh c. munkájának 75-76 oldalán. Lehet ellenőrízni: én megtettem, valóban így van. Bármennyire idejét múltnak kezelitek is Petriet, ezen megfigyelései tényeknek tekinthetők - bár ráfoghatjátok, hogy 15 dioptriás szemáveget hordott és rosszul látta a mérőkét...

 

Akkor most nézzük is meg, mekkora távolság is 1/30 inch, azaz hüvely - azt mondja a net, hogy 2,54 cm. Ha ezt elosztom 30-al 1 mm-nél vékonyabb fűrészlapot kapok - biztosan jó sokáig kellett ütögetnie a kovácsnak... ja és ezt hajtották körbe, azaz csőfűrésszé - aminek a megvalósítása biztosan nem volt kismiska...- már az én metallurgiai ismereteim szerint - s utána ezt tették a keret nélküli eszközbe, amit két oldalról húzogattak, biztos mint a tűzgyújtó pálcát, s persze kellő erőt is kifejtettek rá, miközben a homokot szórták alá...

 

Hát igen, így ment ez, most már nekem is egyértelmű, mert Petrie-nem Veled ellentétben elhiszem. Igaz ő nem részeszközt tételezett fel...:(

 

Kár!