Minden cart ruts emberi tevékenységtől származik. Amikor a 4. pontnál emberi kéz általi kialakítottság elméletről írtam Hancock kapcsán, akkor úgy értettem, hogy a vizsgált tenger alatti barázdákat emberi kéz valamilyen szerszámmal megmunkálta, kialakította (Hancock elmélete a merüléseinek tapasztalatai alapján). A lényeg az, hogy Hancock 8-15 méter mélyen szélesebb és mélyebb, párhuzamosan futó nyomokat regisztrált. Más típust, mint amit a felszín felett megszoktunk. 

A földhídas-elméletről azt tudom mondani, hogy elfogadott: kb. 15000 évvel ezelőtt geológiai és/vagy éghajlatváltozási tényezők következtében a Szicíliát Máltával és Gozoval összekötő földhíd elsüllyedt, elárasztotta a tenger. Mélytengeri régészeti kutatások nem nagyon voltak ott. Lehetséges, hogy kapcsolat volt a szigetek és az afrikai kontinens között is. Ebben az esetben átjárhatóság volt Afrika és Európa között. Én úgy tudom, hogy erre az utóbbi elméletre nincsen bizonyíték. 15-20000 éve talán élt még Máltán a törpe víziló és törpe elefánt, amely állatok akkori léte talán bizonyítéka lehet az afrikai földhíd létezésének. Málta egyik (GHAR DALAM) barlangjából rengeteg elefánt és viziló csont került elő. 

Ha ezt az időszakot vesszük alapul, akkor a szekérnyomok kora jócskán visszatolódna a jégkorszakba. Lehetett később is földhíd Afrika és a szigetek között, de erről nem tudok. 

Valószínű, hogy a szekérnyomok egy szállítási tevékenységre utalnak, csak nem tudni, hogy a kemény korallmészkőben hogyan haladhattak a kőkori járművek. A geológiai vizsgálatok inkább azt mutatják, hogy a vágányok (ezerféleképpen nevezhetjük) korban megelőzik a megalitikus templomokat (legalábbis a felszín felettieket). A máltai megalitok és megalit nyomok nagy rejtélyek.