4ereggg Creative Commons License 2015.09.27 0 0 26239

Sziasztok! Nekem is egy nagyon fájdalmas történetem van..kérlek segítsetek, mert belehalok. Tavaly vége lett egy több mint 6 éves kapcsolatomnak, ebből 3 évig itt élt nálunk szüleimmel, eljegyeztem őt 5 év után, és utána nagyon szerettem volna már gyereket, de ő valamiért nem..valószínű, hogy ide ebbe a lakásba nem, külön kellett volna költöznünk, de én nem tudtam elszakadni a szülőktől, akikkel komoly egészségügyi problémák vannak..apám rákos lett..anyámnak is ezer baja van..és velük akartam lenni, egyik nap már nem jött haza lelépett...utána világvége volt, mert szüleim nagyon szerették őt, sok helyen voltunk itt ott közösen 4-en..mára már nincsenek olyan állapotban, hogy bárhova is elmennénk ha lenne kivel..elment több mint  6 év a levesbe..én nagyon akartam gyereket ő egyre jobban nem..Egymillió emlékünk van, minden hétvégén kirándultunk, vásároltunk, moziba mentünk, több ezer fénykép, rengeteg minden volt..és nem tudtam feldolgozni az egészet...volt egy lány, akivel pont ekkor leveleztem, és vele már jártam egyszer 13 éve..valahogy nála kötöttem ki..reggelig tartó beszélgetések voltak hetekig..összejöttünk..ő is nemrég akkor jött haza romániából, mert exével vége lett 5 év után, pont esküvője elött, mert a gyerek megváltozott, szakítottak..rengeteget meséltem neki exemről mert kérte, utálta is amiért lelépett igy, hogy szüleimnek pont akkor lett volna rá szüksége, mert apám a rákos betegsége miatt megműtötték és nagyon gyenge volt..és pont ekkor lépett le..én is nagyon sokat tudtam exéről, életéről mindent...teltek a hónapok, mentünk ide oda kirándulni, rengeteg közös volt, zene, sex, erkölcsileg is mindent imádtunk egymásban...anyjával is jól kijöttem, segítettem neki sokat vásárolni, meg kertet gondolzuk náluk, meg ott mentünk ide oda vele, nagyon boldogok voltunk..itt nálunk is mindenfele elvittem, ami az életem volt..nagyon sokat voltunk egymásnál..szüleim nagy nehezen újra nyitottak felé exem tragédiás lelépése után ami mély nyomokat hagyott bennük..apám sajnos tartozkodó volt, mert nem beszélt vele annyit, és ez bántotta..de ez érthető volt a csalódás után..aztán teltek hónapok, minden nap skypeon regényeket tudtunk beszélni, meg mikor egymással voltunk akkor is, átölelve mindenről hajnalig tartóakat, másnap meg munka fáradtan..voltunk sokszor moziba, nálam is sok filmet láttunk..nagyon sok mindenen átment velem, és én is vele, mert éjszakás volt, és kikészült teljesen tőle egy időben..depis lett, kihoztam belőle..egymillió dolgot tudnék írni, egymás életét a nulláról építettük fel, mert nem volt ruhája kint maradt az összes romániába, velem vette meg szép lassan, imádtunk vásárolni ez is közös lett..de egyszercsak eljutottunk egy pontra, összeköltözés végre. Először mondta szívesen idejön hozzánk..aztán már nem, mert rájött kerülgetni kéne őket, meg amikor akarna főzni nem mindíg tudna,  meg nem egészséges szülőkkel..akkor kitalálta menjek hozzájuk, két kis kertesháéz volt egymás mellett..az egyikben laktak anyja és huga, a másikban nagyszülei akik meghaltak, és ott eltudtunk volna lenni mondja..és én nem hogy örültem volna neki, nem volt kedvem itthagyni megint a szüleim, akik betegek, és messze van pestszentlőrinc amúgy is, nekem 1 óra 15 perc innen újpestről..meg itt van minden fullosan berendezve a lakás, ott meg ha vinnék is pár dolgot innen..nem érezném úgy magam mint itt...és megint ott tartunk, nem tudok elszakadni szüleimtől, mert ha apámnak súlyosbodna állapota, nem tudnék elszámolni a lelki ismeretemmel+apámat nagyon szeretem, és mindíg kell neki valamit segíteni itthon, bevásárlás cuccokat felhozni nehéz szatyrokat, filmeket írni neki vagy bármi..mert anyám térde nagyon szar, és apu keze meg gyenge meg sérve van, a 11 kemo kezelésnek rengeteg mellékhatása van..lényeg, vita lett belőle, és azt mondta akkor hagyjuk a fenébe az egészet. Mert ez már régen rossz, ha rossz szájízzel költözünk, mert én akartam jobban amúgy..de többet meg nem tettem a dolgokért, még többet dolgozzak anyagiak miatt stb.azaz levága, nem vagyok elég önálló stb. lényeg: feszült lett a kapcsolatunk, és egy nála töltött 2 napos boldog nap után (sok szeretkezés, vásárlás, tévé nézés, megint órákig tartó beszélgetések mindenféléről), estére behülyültünk mindketten. Fájt a torka meg feje és ingerült volt, én meg fáradt, mert előző éjszaka hajnalig fent voltunk..összevitáztunk elég csúnyán költözés meg egy apróság miatt és mondta, takarodjak haza, erre mondtam neki nem megyek nyugodjon már meg, erre arcon ütött..itt szakadt el a cérna, hazajöttem sírva..egész metro busz mindenki engem nézett..azóta totál padlón vagyok mert borzalmasan hiányzik, és megőrülök nélküle! Letiltott mindenhonnan, face, skype, mail, telefon..nem volt elég a több mitn 6 éves kapcsolatom elveszése tavaly exemmel, most őt is elveszítettem..itt vagyok 38 évesen lassan, szüleim már nagyon kivannak mi lesz így velem..és a lényeg tényleg amit írni akarok: Borzalmasan hiányzik minden percben ömlenek az emlékek, bármit bárhol csináltunk, a hangja, a napi dolgok, és megőrülök nélküle..nem bírom :-(((( Kérlek írjatok mit kell ilyenkor tenni, hogy jobb legyen, mert azt hiszem meghalok nélküle annyira szeretem és fáj a hiánya, nem találom helyem, éjszakánként sírva kelek közös álom miatt bármit álmodok..ez így nem mehet tovább..1 év 2 hónap volt..és ez is kuka..gyereket itt is már akartam és mondtam neki, de mondta ne rajta hozzam be a volt kapcsolatom miatt, hogy nem jött azzal össze és ő legalább még 3 évig nem akar, mert tanfolyamot akar elvégezni a jobb anyagiak miatt..úgyhogy totál padlón vagyok..kérlek segítsetek, mert minden nap csak sírok és nagyon fáj az egész, a szakítása végleges, nem akar látni soha többet :-(((((