A LED is egy dióda. A dióda egy nem lineáris elem. A diódáknak van egy karakterisztikája, amit ki lehet mérni, mind nyitó, mind záró irányba. Ezt minden ilyen irányú iskolába ki is kell mérni ! Adott dióda záró karakterisztikáját is ki lehet mérni, a letörési pontot legalábbis. Azt, hogy a dióda ne menjen tönkre, meg lehet akadályozni akár korlátozó ellenállással, akár csak egy áramkorlátos tápegységgel.

Vannak diódák aminek a záró irányú karakterisztikáját használjuk ki, (azt, hogy nem lineáris), ilyen pl a zener dióda, amit fesz. stabilizálásra használunk, használtunk.

A nyitó irányú karakterisztika is jól kimérhető, itt messze nem olyan könnyű tönkretenni egy normál diódát, de nyilván a nyitó feszültség többszörösét nem viselik jól. 

A lényeg, hogy a karakterisztika szerint, ami ugyan nem lineáris, de adott ráadott feszültség hatására, a karakterisztika szerint adott áram érték tartozik. (pár speciális karakterisztikájú diódától eltekintve egyértelmű a megfeleltetés, oda vissza) A feszültség és az áram azonos fázisban van.

A LEDek áram korlátozó ellenállásait is úgy tervezzük, hogy a LED egy rezisztiv elem.

Pl. egy LEDnek 3,4 V feszültség kell, itt mondjuk 34mA áramnak kell átfolyatni rajta. (ezt megadják, ez a led karakterisztikáján rajta van ez a pont, ez a mi munkapontunk most. Olyan áramot nem tudunk beállitani, ami nincs a led karakterisztikáján, azaz ez a led nem tud úgy működni, hogy 3,4V fesz mellett 52mA áram folyjon át rajta, mert a nagyobb áramhoz nagyobb fesz is fog esni)

Amennyitben a fenti feltétel mellett egy 6V os tápfeszültségünk van, úgy a korlátozó ellenálláson 2,6V nak kell essen és az átfolyó áram szintén 34mA lesz. Ebből az elleneállás Ohm törvény szerint számolható.