http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=130164618&t=9111571
Szalontai Csaba
Megjegyzések az Alföld IX. századi történetéhez II. (Szarvas-Kákapuszta-Kettőshalom)
In: A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve XXX–XXXII (1987–9), 309–348.
PDF
"A IX. századi források »hallgatása« az alföldi avarokról korántsem jelenti azok teljes pusztulását, legfeljebb politikai aktivitásuk csökkenését (SZŐKE 1979/a, 5). Fontos hangsúlyozni, hogy az avarok politikai hatalmának megsemmisítését el kell választani az avarság megsemmisítésének lehetőségétől … Mivel jellemezhetjük a IX. századi avarok népét? Ismerünk néhány olyan jellegzetes leletet, amely nagy valószínűséggel az avarokhoz köthető50. Néhány temető esetében biztosan állítható, hogy a IX. század első évtizedeiben is használatban voltak, és bár kevés helyről, de tudunk olyan késő avar településnyomokról, amelyek korát a IX. századra lehet helyezni51. Ezek alapján az Alföld négy területi egységén figyelhető meg a IX. századi avarság jelenléte: a Közép-Tisza-vidék, a Körös és a Tisza szöge, Szeged környéke és a Vajdaság egy része jöhet számításba ebből a szempontból. Mint a fentiekből kiderült, jelen ismereteink nem teszik lehetővé, hogy nagyobb számú továbbélő avar lakossággal számoljunk az Alföldön. Ugyanakkor várható, hogy a lelőhelyek száma az elkövetkező időkben bővülni fog.
51 Temetők: Hortobágy-Árkus (BÓNA 1987, 334, BÁLINT 1991, 99), Dunacséb (Čelarevo-YU, BUNARDZIČ 1985), Feketics (Feketjč - YU), Ómoravica (Stara Moravica - YU) - Ricz Péter szóbeli közlése, Jánoshida (ERDÉLYI 1958), Visznek (TÖRÖK 1975, TÖRÖK 1982), Szentes-Nagyhegy, Szentes-Felsőcsordajárás, Kisköre (GARAM 1979). Telepnyomok: Eperjes (BÁLINT 1991/a, 73), hajdú-bihari telepek (MESTERHÁZY 1980, 12), a Körös menti részek (SZŐKE 1980) stb. Természetesen a felsorolásnál nem törekedtünk a teljességre, hiszen a IX. századiként szóba jöhető alföldi lelőhelyek katasztere egy külön dolgozatot érdemelne."
