http://ht.unideb.hu/4/06benyei.pdf

"Tudománytörténeti szempontból is érdekes a -d képző kicsinyítő értékéhez az a vita, amiről ZOLNAI GYULA cikkében olvashatunk (1928: 114), és ami az Anonymusnál szereplő Borsod helynév képzőjének státusáról szól. Már PAIS DEZSŐ is megállapítja, hogy Anonymus mint „első nyelvészünk” a Borsod-ot a Bors személynév -d képzős származékának mondja (1928: 114). PAIS szerint a -d funkciója itt kicsinyítő képző, és mindezt az Anonymusnál található népetimológiás magyarázatra alapozza, ami úgy hangzik, hogy „Bors pedig (…) várat építtetett, ezt a nép Borsod-nak hívta, mert kicsiny volt”. Vagyis PAIS szerint Anonymus azt gondolta, hogy Borsod vára kicsinysége miatt nyerte építtetője nevének kicsinyített formáját. ZOLNAI szerint pedig, amikor Anonymus a vár elnevezésének alapjául a vár kicsinységét hozza fel, egyszerűen a borsra gondolt, hiszen a bors eleve kicsi, és nem valószínű hogy a Borsod névnek éppen a kicsinyítő képzős alakjánál fogva gondolta volna a vár elnevezését olyan találónak. Felmerülhetne egyébként emellett a puszta személyneves alakulás is, mivel a Bors és a Borsod is adatolható személynévként a korból, mégis valószínűbb a helynévképzővel való keletkezés: az ÁSz. tanúsága szerint a Bors személynév jóval gyakoribb, mintegy 60 adattal szerepel, míg a Borsod személynév mindössze kétszer. Legutóbb BENKŐ LORÁND írt (más megközelítésben) a témáról egyértelművé téve, hogy Anonymus hőse nem történelmi személy, P. mester e személynevet a hasonló alakú helynevek alapján alkotta. Mindezzel együtt abban az időben a Bors valóban létező személynév volt, és Anonymus, mint oly sokszor (a magyar nyelvben jellegzetes személynév > helynév alakulási módot ismerve) a helynév alapján alkotta meg az állítólagos névadó személy (tulajdonos) nevét. Itt ráadásul nem is puszta személyneves névadásról van szó, hanem képzővel történő helynévalakulásról, így kerülhet a történetbe a -d képző akkoriban meglévő kicsinyítő funkciójából kiindulva a vár kicsiségére utaló mozzanat (1998: 16)."