Ugyan végigolvastam az eddigi bejegyzéseket, de nincs hozzáfűzni valóm. Viszont kerestem egy fórumot, hogy az Annákat köszönthessem. Természetesen verssel, de abban a rovatban most másokon a sor. (Feltenném az 552-es JSB klavírozta "Szent Anna" prelúdium és fúga egy részletét vagy más Annás zenét, akár Kareninát, de technikailag nem megy még.) Juhász Gyula az ő Annáját "örök"-ítette meg, így én is azt idézem: ANNA Én öreg barátaimról beszéltem, A szobában az alkony vert tanyát. Ő ott hordozta csodamély szemében A fáradt mának minden bánatát. Klavírok sírnak néha úgy a csöndben, Muskátlis, rácsos ablakok mögött, Mint az én árva panaszom, amelybe Most szerelem és részvét költözött. És ekkor Anna szemeit lecsukta És ekkor szép lett minden, ami fáj S finom, fehér lett a sors durva ujja S mint várvavárt és derűs déli táj: Az üdvösség tűnt föl az esti csendben, De én partjára lépni elfeledtem!