Szép este volt. Jó elöl ültem, így ezúttal nem szenvedtem, a hangelnyelő teremtől, amit csak Cser Krisztián rezonanciaüregével lehet kellő eréllyel átszelni. Bárány Pétert és Szigetvári Dávidot hallva eltöprengtem, hogy talán egy hangfajon belül is vannak olyan különbségek, amelyek műtől függően előnyt vagy hátrányt jelentenek. Nem mindegy pl. hogy valaki inkább férfiszoprán vagy férfialt - ha megengedhető ez a különbségtétel. Mindkettejüknél azt éreztem a Húsvéti oratóriumban, hogy áriáikban döntően nem ez a nekik jól fekvő magasság. A második oratóriumban és a kantátában a hangjuk - úgy éreztem - magára talált. Gyönyörű volt a kórus újfent, és persze a rá komponáltak is. Jó hallani, hogy Bachhal egy MüPa-nyi ember lázba hozható.:)))