Könyvtárnyi köteteket lehetne megtölteni annak a taglalásával, hogy az emberiség történelme során mennyi kárt, szörnyűséget okozott a kés használata. Ezért be kellene tiltani mindenféle kést, annak bármilyen használatát, sőt még a kés lehetőségének a gondolatát is!

 

Hatalmas szobrot kellene emelni - tanulságul - a kés ismeretlen feltalálójának, hogy mindenki láthassa: ő az emberiség szégyene! Minden alkotmányba bele kellene venni egy késről szóló cikkelyt!

 

Tél fut az éjen át, nyílik a jégvirág,

Új bölcsőben sírdogál egy élet

Apja emeli föl, ebből a gyerekből

Fegyverkovács lesz, ha addig élek

 

Így is lett, bizony, de szólt egy szép napon

Ne csináljunk soha többé fegyvert

Nem lesz háború, könnyes, szomorú

Boldognak látok majd minden embert

 

Kis harangot önt, vándorruhát ölt

A haranggal a világot bejárja

Halkan zeng a dal, mit senki meg nem hall

S nevet rajta mindenki, ha látja

 

Egy nap visszatér, megáll, alig él

Már nem az, ki elment lehunyt szemmel

Apja jót nevet, nyisd ki két szemed

Ilyen a világ, s kell a fegyver

 

Tudom, tudom, tudom, tudom, fáj a szíved
Ohhh Mégis, mégis, mégis, mégis meg kell értsed

OhhhTudom, tudom, tudom, tudom, fáj a szíved

Ohhh Mégis, mégis, mégis, mégis meg kell értsed...

 

(Omega - Ballada a fegyverkovács fiáról)