Gnosztikus szkítakör - NTK HS
Teremtő boldog óda -

A teljes, nem teremtett énem
Vándorútra indult –
Megkeresni véltem,
Mi végre lettem én szittya-hun?
Kerestem-kutattam az Istent -
Hol teremt világot?
A Föld fölé Napot?
És a hatnapos munka után –
Paradox eredmény -
Vásárhelyi székelyt és kufár gazdagot.

Irdatlan agyhomályba értem,
És csak szólt a pentaton gyóntató ének,
Körös-körül rokoni népek -
Fiai Hunornak Magyarnak –
Turulnak, Irának,
Kárpát medencének -

És lőn! Minő ellentmondás?
Szól a hang: Jin és Jang!
Nem azonos Istennel a fény -
Lucifer csak félelmes jele –
Démoni rosszabbik ék szere -
Isten rossz hasonlatának,
Míg világbíró hun Atilla,
Nimródi Öreg-isten fia,
Ős-napúr királyi ostora –
Sár-csillag, sugárzó magúra
Ha lép, reszket a Föld bele?
Kinek kell itt Káin kábszere?
Atilla, csak ő tudja egymaga,
Felfogni Isten ragyogását -
Fészket rak a gyöngynek –
Erénye létnek, Teremtésnek
Az önismeret gyémánt kertje –
Az értelem hangja,
A teremtő fuga – akkordja,
A pentatónia,
És a mágusvallás
Nyolcágú csillaga, -
A nem született öröklétnek.
Isten ős-azonos arcképe,
Benne van igéje, mag lénye:
Tükör szelencéje, -
Benne és általa
Felragyog az ember dicsfénye:
A szerelem napja –
Testi és lelki üdvössége,
A Teremtés kulcsa,
Az Istenhez nyíló csatorna:
Csak rajta éled a remény
Valósult végzete, temploma –

Az élet kezdete és vége –
Az élet beteljesülése:
Amikor átölel 
A Teremtés Boldogasszonya?!