A kutatások, a várható piaci értékük szerint preferáltak. Azok által irányítottak, akik finanszírozzák.

Mindazonáltal a 'tudományos' tevékenység egy része paradigmák által határolt zsákutca (helyben járás), mint pl. a bakteriológia, vagy olyasféle illúziónk (fixa ideánk), mint a közgazdaságtan. Ha éppen nem a földi élet evolúciós csíráit akarjuk szelektáltan kiirtani, akkor a legfejlettebb idegrendszerek életfeltételeit akarjuk szintetizálni – vagyis mindent és bármit... kordában tartva irányítani. Isteni, nem?:-)

(…)

Mint ahogyan az egyetemesen felhalmozott, mindig is exponenciálisan (törvényszerűen) növekvő ismereteink mennyisége/összetettsége, évszázadok óta meghaladja egyetlen (bármely) ember szellemi kapacitását, úgy egyre inkább válik reménytelenné a főbb prioritások kijelölése, összehangolása. Nem is beszélve a fentebb említett (főként financiális:-)) érdekellentétekről – mármint a számunkra releváns összefüggésekről. Idáig fejlődtünk. Ennyiben tehát igazad lehet.:-)

De van remény - bár csekély.

Egyelőre ott tartunk, hogy (MI) az általunk létrehozott, egyre inkább lehetségesnek tűnő MI rendszer(eke)t is felügyelni, irányítani szeretnénk – ami ugye, ha jobban bele gondolunk, önmagában is egy vicc.:-)