A sci-fit szeretem, de a misztikum már az a határvidék, ami nekem nem különösebben jön át, nem vagyok rá igazán vevő. Viszont arra emlékszem, hogy A Kicsik nekem nem ezért volt problémás, hanem mert több szálon futottak a történetek és amikor abbahagyott egy történetet, folytatta egy másikkal, majd 100 oldallal később visszatért az előbbire, akkor hirtelen azt se tudtam, hogy ki kivel van. :) Nem szeretem az ilyet, hajlamos vagyok eltévedni a szálak között. A nagy mészárlást már kiolvastam, el kellene kezdenem A kő fiait, de még nem vitt rá a lélek. :)