http://de.wikipedia.org/wiki/Bajuwaren

Korai írásos említések

A bajor név legrégebbi tanújául Jordanes 551-ben megjelentetett „Getica” (De origine actibusque Getarum) című gót történetének egy szöveghelye szolgál. Ez baioras vagy baibaros néven nevezi a „sváb terület” (regio Svavorum) keleti szomszédait. Ez a forrás azonban bizonytalan. Csak nagyon kései másolatban maradt fönn ez a mű. Gyanítható ugyan, hogy Jordanes Cassiodorus sokkötetes gót történetét használta, de az nem maradt fönt. A nagyjából egy időben alkotó más szerzők (Prokopios, Agathias, Paviai Ennodius) semmit sem közölnek a bajorokról. Tours-i Gergely 595 körül szintúgy nem ismeri a bajorokat. Ugyancsak nem Eugippius, aki négy évtizeddel Jordanes előtt készítette Vita Sancti Severini című művét, s a szent segítőjeként ugyancsak a „nóri Dunánál” élt. Ugyanakkor megnevez egy Passau városának kapuja előtti düledező Poytro vagy Boiotro nevet viselő helyet. (in loco nomine Poytro, az Osztrák Állami Könyvtár 1064 jelű kódexe)

Az első biztos adat Venantius Fortunatustól származik, egy Itáliából való Poeta doctus-tól. 576-ban beszámol egy 565-ös Alpokon túli utazásáról, és leírja, hogy miként kelt át a breonok földjén lévő Inntől följőve a Lechnél lévő Baivarián (Liccam Baivaria/Liccam Bojoaria). Egy másik helyen megnevez egy bajoariust vagy baiovariust, mely az Augsburg közelében lévő Szt. Afra kolostornál a délre és az Alpokon keresztül vezető utakat ellenőrizte, s ezzel az utazókat útjukon „hátráltatni” volt képes. Venantius Fortunatus szolgáltatja leírásával a bajorok első konkrét elhelyezkedését.

A bajoroknak baioarii formában való további írásos említése található Fredegarnál, egy frank krónikásnál, aki a 631/35-ös évekre a baioarer-t I. Dagobert által elrendelt tömeggyilkosság állítólagos végrehajtóiként nevezi meg, amiben 9000 bolgár „asszonyostul és gyermekestül” vált áldozattá.

A bajorok negyedik név szerinti említése 640-ből Bobbiói Jónas apát révén létezik, aki Luxeuil-i Szent Kolumbán életrajzában megjegyezte, hogy a boiae most baioarii nevet viseli. A kelta boioknak a bajuvárokkal való ezen nyelvi megfeleltetése képezi az irodalmi alapját a régóta érvényes föltevésnek, hogy a boiok = bajorok.