Számomra az egyik legnyomasztóbb film a Legenda vagyok. Nem szoktam sírni filmeknél, de itt majdnem megtörtént. A 2009-es Az út c. filmnél meg is történt, szerintem az nagyon depressziós hangulatú, viszont nagyon jó film. A könyvet is érdemes elolvasni.