Circumdederunt Gáza 2014: 

Káin fiai

 

A vágyak végül, mind-mind összefutnak.

Mi nőni akar? – ugyan, el ne vesszen!

A jókra hullnak most bilincses árnyak:

Emberiség elleni emberáldozat.

 

Alig takarja mosoly csorba ajkát,

Ő nem feledheti az ősi átkot,

Vad gyűlölet veri magasra lázát,

Bár tudja rég, Jézus-Úr megbocsátott.

 

A vágyak végül, mind-mind összefutnak,

Bár nem volt hiába vér és áldozat,

Nem Ábrahámra sújt vak büntetése,

Hagyja nőni magját – ez a kárhozat.

 

Poklok- égő-poklát járja szüntelen –

A szakadt égig ér a szörnyű vétek,

Testvér, tejes testvérét tépi-vágja –

Vak balvégzet, mit Káin megidézett.

 

Hamis arcán, torz mosoly és félelem,

Rá mered a tükre vesztett sorscsapás,

Arcán a bűn, a rassz és annyi bélyeg –

Szeme között bujdokol az árulás.

 

Szava, szeme, szája, mind megannyi jel:

Éberen, ha pénzre lel, már féktelen,

Nephilim rontás gyújtja lelkét lángra,

Pénz, befolyás, árulás és hatalom,

Mind-mind általa hoz bajt a világra.