Üdvözlet fórumtársak, de régen jártam erre. Pedig igazán sokszor eszembe jutottatok, csak máshogy alakult mostanában az élet.

 

Kicsit visszaolvastam, nem nagyon van több időm. Mindenkinek mielőbbi gyógyulást kívánok és remélem, hogy jól alakulnak a dolgaitok.

 

Ami engem illet, mondhatom, hogy szinte új térdem lett (kopp-kopp), amióta kiszedték azt a nyomorult csavart.

Egyrészt hihetetlen, hogy helyi érzéstelenítésben így kikapta (igaz, valami új módszerrel, amit valami külföldi továbbképzésen tanult), ahogy akkor le is írtam, nem hogy nem fájt, hanem utána is mintha semmi sem történt volna.

 

Azóta többször megfelejtkeztem arról, hogy egyáltalán van térdem:) Nem duzzad, ebből kifolyólag nem akadozik, fáj, stb. Kb. ilyen kellett volna, hogy legyen a műtétet követő pár hónap után, ezért szívtam én ennyit. Nem érti a doki sem, mivel ilyen panaszokat nem okozott még egyik betegénél sem a csavar, de hát nincsenek ezek a dolgok kőbe vésve. Már a hardver eltávolítását követő második napon érezhetően jobb volt a térdem. Lehetséges magyarázatok közé tartozik, hogy irritálta a csonthártyát, vagy egyszerűen feszítette a csontot, főleg, ha "nagyobb" terhelést kapott. És hiába titán, lehet, hogy a szervezetem minden erővel azon dolgozott, hogy megszabaduljon a csavartól. Végül is sikerrel járt, mert másfél év alatt sikerült majdnem három menetet kiküzdenie, ami nem semmi teljesítmény.

A térdhajlatban lévő Baker-ciszta is teljesen eltűnt, miután megszűnt az irritáció.

 

A szalag szerencsére rendesen tart. Voltam párszor futni, egész tűrhetően ment (sokkal jobban, mint előtte), de az izmok rettentően hiányoznak. Rendesen edzeni pedig egyszerűen nincs időm, a kevés meg szinte semmit nem ér, max tartom a mostani silány szintet. Ha egyszer lesz végre időm és erőm normálisan eljárni futni, tekerni, úszni akkor lehet, hogy az izmok is kicsit rendbe jönnek.

A fociról szinte biztos, hogy örökre lemondtam, két focista haveromnak ment el ismét a térde. Az egyik már túl van egy ACL-pótláson, most a másik térde sérült meg, a másik haverom pedig darabokra szaggatta a meniscust a még jobb állapotban lévő térdében, beállt fél órára az öregfiúkhoz mert nem volt ki a futsal-csapat:(

 

Hát, itt tartok most. Igyekszem minél gyakrabban visszanézni, még egyszer: mindenkinek mielőbbi gyógyulást!