Charles Baudelaire: A rongyszedők bora

Fordította Tóth Árpád

Gyakran, míg rőten ég a sarki utcalámpa,
S üvegje szélbe sír, s csapkodva leng a lángja,
Vén külváros szivén, hol útvesztő a sár,
S a nyüzsgő, vak tömeg zúgón erjedve jár,

Látni a rongyszedőt, ingatja furcsa séta,
Fejet ráz és falat bökdös, mint egy poéta,
A rendőrökre most ─ szolgák! ─ ügyet se vet,
Szive áradva ont tündöklő terveket.