szomorúfűz
2015.04.17
|
|
0 0
37867
|
.kaktusz
Tudod arra gondoltam, még az amúgy rossz gyermek is, (ha szeretne nagyon valamit) képes mutatkozni jónak, igaz, csak ideig óráig, a jómutatásra csak addig képes, amíg a vágyott tárgy az övé nem lesz... s amikor az ember felnőtté válik, már hosszabb időre is tudja valódi önmagát elrejteni, ha az rejtegetni valóan rusnya, (a mestert a gyakorlat teszi) ha szimpátiát, szeretetet akar vetés nélkül aratni... de örökre nem lehet viselkedni, ha egyszer a képmutató a vágyott kincset megszerzi, azt sajátjának könyveli, az már kipipálva. akkor már képmutatásra nincsen szükség, mintha egy szelep kinyílna, kíáramlik a valódi "én", ami a szeretetet, a bizalmat megfojtja: mikor már azt hiszi, övé a vágyott játék, a szeretet örökre sajátja, vele azt tehet, amit akar, bíznak benne feltétlen: pedig a bizalmat, a szeretetet sokszor könnyebb elveszíteni, mint megszerezni.
2015. április 13. |
|