"Menjük sorba akkor..."

 

Én is sorba mennék, mert rengeteg helyretenni valót látok. Nem kötözködésből bocsátkozok részletekbe, hanem mert talán mindenkinek jobb, ha tisztán látja a dolgokat, különösen, ha itt vagy esetleg egyéb tevékenysége során másoknak is tanácsot ad.

 

XPS (extrudált csekély vízfelvételű) polisztirolt általában lábazatra teszünk, és nem homlokzatra, illetve káva befordulásra."

 

Az XPS sok helyre használható még lábazaton kívül. Pl zsaluzatnak betonáthidalóknál, pilléreknél, koszorúnál, hőhídmegszakításra, vagy pinceszigetelésre, kávába vagy bárhova, ahol hőszigetelésre van szükség nedvességnek vagy fokozott mechanikai igénybevételnek kitett helyeken. A káva elsősorban a fokozott mechanikai igénybevétel esete.

 

"Mi van akkor, ha a nem lesz homlokzati hőszigetelés az adott épületen? ..."

 

Sok minden lehet  akkor, de elsősorban a lesz homlokzati szigetelés esetét taglaltam, mivel nem jelezted, hogy az esetek jelentős hányadában amit írtál éppenséggel nem áll. Engem éppen ez a szigeteléses eset foglalkoztat elsősorban, mint sokakat másokat is. Ennek megfelelően a nyílászárócserével foglalkozók sem helyezhetik (helyezhetnék) perifériára a kérdést és nem illene tán egyenmegoldásokat alkalmazni ilyen esetekben.

 

"ebben az esetben ugye csak a poliuretán hab szigetel a tok, illetve a falazat között."

 

A poliuretán elsősorban a beltér és a külvilág közt szigetel, meg tartja az ablakot, a tok és a falazat közti szigetelés kérdése annyira szorosan nem lényegi része az ügynek, bár van valamennyi jelentősége, nem perdöntő.

Ami fontosabb, az hogy a tokot és purhabot "kikerülve" milyen ellenállásba ütközik a hő miközben elhagyni igyekszik a házat. Nyilván egy belülről szigetelt káva akadályt gördít az útjába, de mint írtam még a kívülről megfelelően szigeteletlen esetben is csak részleges eredményre vezet.. Ettől függetlenül ilyen esetben van több vagy kevesebb hőveszteséget csökkentő hatása, illetve a hőhíd belső pillérét is kitolja a falakra a káva helyett, de a normális külső kávaszigeteléshez képest ugyanolyan megoldás, mint általában egy belső szigetelés a külső helyett, kockázatos, hátrányokkal jár, fenntartásokkal kezelendő. Ezért írtam, hogy ha az ablakcserénél nem gondolunk a külső kávaszigetelés minél hőhídmentesebb megvalósításának lehetőségére, akkor ezzel a belső szigeteléssel már csak félmegoldáshoz jutunk.

 

"Kapcsolt gerébtokos ablak esetén a külső méret általában kisebb, mint e belső méret, a nyílászáró méretét a külső faltól falig távolság határozza meg, ebből adódik, hogy belül helyenként lehet akár 5-7 cm szerelési fugád is, amely szerelési hézagnak teljes egészében a purhabbal történő kitöltése szakszerűtlen, a belső kávát ígyis-úgyis az ablak tok széléhez alakítod ki, tehát igazából nem is értem, hogy milyen kávaméret csökkentésről beszélsz, mert minden esetben beszűkül a belső kávaméreted, és kb. azonos lesz a külső kávaméreteddel."

 

Szerintem sem műszaki sem esztétikai előírás nincs a belső káva merőlegességére. Meg kell tekinteni néhány régi vastagfalú épületet (pl templomok rendházak stb.), ahol simán bővülnek a belső kávák. Nyilván ízlés és konkrét lehetőségek kérdése, de lehetséges, működőképes és fénybeeresztés szempontjából esettől függő mértékben, de jobb.

 

"Ablakcsere után, bekell tartani azok az instrukciókat, amiket elmondunk,"

 

Az is fontos, hogy ezek helyes instrukciók legyenek.

 

"hogy mivel a régi ablak egy természetes anyag (fa), és amúgy sem szigetel kellően, tehát a légcsere szinte folyamatos, az új ablaknál napont többször kell szellőztetni, mint a régi ablak esetében, ezáltal a levegő cseréje megoldott."

 

A régi ablak természetes anyag vagy fa mivolta nem játszik alapvető szerepet sem a szigetelésnek sem a szellőzés kérdésében. Ez egy műanyagablakos városi legenda.

A régi ablakok szigetelése két okból lehet nagyon korszerűtlen.

Az egyik az üvegfelületek gyenge U értéke, a másik a szerkezet jelentős tömítetlensége. Ez utóbbi részint konstrukciós (manapság résszellőző vasalatként kell megfizetni), de valójában az idő vasfoga miatt alakulnak ki az ismert erősen huzatos ablakok, ami viszont ebben a formában elhasználódás, vetemedés, kopás, alakítgatás következménye általában.

A szellőztetéssel kapcsolatos tanács különben teljesen jogos, hacsak nincs vagy nem lesz modernebb szellőztetési megoldás helyette beépítve.

 

"Amit még fontos tudni, a falazat, és a nyílászáró hőszigetelési értékeinek körübelül meg kell egyeznie,"

 

A körülbelül azért itt külön magyarázatra szorulna, mert egy manapság új építésű 0,2-es falhoz azért nehéz kb megegyező ablakot találni a piacon. Egy szigeteletlen B30 fal 1,4-es ablakokkal  a fenti feltételeknek éppen megfelelőnek tűnik, csak győzzék kifűteni. Azt mondanám, hogy a falazat hőszigetelési értékét ha másképp nem megy utólagos szigetelés útján az ablakokénál lényegesen jobbra célszerű beállítani.

 

"ott fog lecsapodni a pára, ahol a leghidegebb a felület,"

 

Ez annyi módosítással igaz, hogy feltehetőleg ott fog, ha egyáltalán lecsapódik (ami a belső páratartalmi viszonyok és hőmérsékleti viszonyok függvénye- ld. harmatpont...), de nem szabad elfelejtkezni a lakáson belüli inhomogén páraviszonyokról sem adott esetben.

 

"és ez a falazat lesz"

 

Miért is biztos ez? A falazat tok körüli részéről beszélhetünk legföljebb, ami ha a toknál rosszabb fajlagos hővezetési ellenállással rendelkezik és kívülről nincsen semmi értelmesnek mondható szigetelés, akkor valóban hidegebb lesz az ablaknál és a többi falfelületnél, és potenciális penészedési hely. Ennek durva jelentkezésére egyfajta általánosságban nem a legjobb, de adott esetben lehet megoldás a belső hőhídmentes visszajavítás, tüneti kezelésnek.

 

", vannak rá megoldások (valasati résszellőző, Aereco, Aero Plus...), "

 

Ezek az ablakok légtömörségének "lerontását" szolgáló megoldások. Lényegében az említett tömítetlen régi ablakok ezen tulajdonságát hozzák vissza azzal a jelentős előnnyel, hogy különböző módon szabályozhatók (résszellőző manuálisan zárható, aereco párafüggő szabályzású...). Valóban megoldást jelentenek sok problémára.

 

"ezért kell az adott épület falazatához, esetleges későbbiekben elkészülő dryvithoz megpróbálni igazítani az új nyílászáró műszaki tartalmát, és ezzel a lépéssel sok probléma elkerülhető.""

 

Ezzel egyetértek teljes mértékben. Ez ott kezdődhet, hogy ha lehet kirakhatjuk az ablakot falsíkra, vagy legalábbis ahhoz minél közelebb. Esetleg a szigetelésbe is kihelyezhetjük extrém esetben...

Ha ez valamiért nem megy kibélelhetjük a kávát legalább 2-3 de inkább 5 vagy több centi XPS lappal legalább a tok belső síkjától a szigetelés belső de még inkább külső síkjáig, mielőtt beraknánk az ablakot. Ha ez sem megy, pl mert túl kicsi lesz az ablak, akkor esetleg megvéssük a kávát.

Ami nagyon bevált általános megoldás, az pár centi toktoldó annyi pénzért, amiből ugyanilyen vastagon kibélelhető a káva teljes szélességben az elérhető legkeményebb XPS lappal is. Az ablak hasznos méretét persze ez is annyival csökkenti amit nyer a szigetelésnek, tehát

nem véletlenül hagytam utolsónak, mert szerintem a hőszigetelés előkészítésként alkalmazott toktoldó egy lényegesen rosszabb verzió a kávabélelésnél. Kétségtelenül gyors és egyszerű ablakos és ügyfél szempontjából is. A szolgáltatónak kis extra haszon, a megrendelőnek extra költség. Elgondolkodtató, hogy ha egy 1mx1m-es ablakot szeretnék kizárólag toktoldóból, akkor 25000-100000 Ft-os ajánlatok közül választhatnék a netes keresgélés alapján. Lenne egy műanyag ablakom belőle, ami nem látszik át, nem nyílik, nem szigetel jól, viszont akár többszörös áron beszerezhetem egy háromrétegű üvegezésű ablakhoz képest.

 

"Igazából ott elakadtam, hogy miért a külső hőhídmentes szigetelés, vagy a kávafalak szigetelési lehetőségeit boncolgatod, mikor az ablakcsere folyamata nem hozható párhuzamba a külső szigetelés lehetőségével, mivel nem minden esetben kerül kivitelezésre."

 

Amit állítottam az annyi, hogy ha beépítéskor tekintettel van valaki a leendő szigetelésre (amint fentebb magad írtad, hogy az ablakot ahhoz kell igazítani ), akkor a belső hőhídmentes bejavítás fölösleges. Az ablak és a homlokzati hőszigetelés nem ott függ össze, hogy 0,6-os EPS szigeteléshez 0,6-os ablakot kell választani, hanem hogy a külső hőszigetelést legalább az ablak hőátbocsátásának megfelelőre vagy annál lényegesen jobbra érdemes megcsinálni. 

"Csak, hogy Én is kicsit elkanyarodjak a témától... belső kávafalak kialakítása... Ha a gipszkarton nem zár derékszöget a tokra, akkor szoktuk általában visszabontatni a helyreállítást, esztétikailag nem szép, nem beszélve arról hogy a belső könyöklőt is szögbe illik szabni, ami szintén ronda. És különben is miért kellene egy szárnyat 90 fokbál jobban kinyitni?!"

 

Ha a cél derékszög és ferdére sikerül vissza is lehet bontatni teljes joggal.

Mint írtam eset és ízlés kérdése. Ez esztétikai kérdés, engem annyira nem foglalkoztat, magamnak szépen ferdére csináltam és nem zavart még senkit.

Azzal a gondolattal nem értek egyet, hogy ez a hőhídmentes visszajavításnak nevezett gipszkartonos, EPS-sel bélelt burkolat az ablakcsere értelmének és hőhídmentességének záloga volna.

A 90 foknál jobban nyitás pl arra is jó, hogy nyitott állapotban meglegyen a plusz 2 centi, ami kell a kanapé beemeléséhez pl. De az így kinyitott szárny kicsit kevésbé lóg be a helyiségbe is. Ezek majdnem jelentéktelen apróságok, de nem hátrányok.

 

"Nem húzom tovább ezt a témát... de annyit még hozzáfűznék, hogy visszakell javítani úgy egy új nyílászárót, amelyik kapcsolt gerébtokos ablak helyére lett beépítve, hogy csak levakolod, és visszakell egyet javítani úgy, hogy EPS, kőzetgyapot, és gipszkarton (vagy legalább perlites vakolat), és kell készíteni hőkamerás vizsgálatot, és meg kell nézni a két beépített szerkezet hőtechnikai értékeit."

 

Ez valóban érdekes volna.

Ha a külső szigetelés olyan mint a nagy könyvben elő van írva, akkor azt jósolom nem lesz látható különbség a kettő közt.

Ha a külső szigetelés a nyílászáró körül nem megfelelő, akkor nyilván lesz. A kőműves verziónál hidegebb belső kávára lehet ilyen esetben számítani, viszont különösen vékonyabb rossz szigetelésű anyagból készül falnál a "hőhídmentesen visszajavított" esetben a fal lesz a káva körül észrevehetően hidegebb feltehetőleg.

Azt is megnézném, hogy az általam preferált kávabéleléses megoldáshoz képest milyenek lennének a hhm visszajavítás képei.

 

Esetleges tévedéseimet továbbra is kérem helyretenni