Radmila Marković

Új élet

Lábujjhegyen besurrantál,
lángot vetett két szép szemed,
csókod regélt mézédesen,
szív-meleggel takargattál.

Barna szemem csillagfénye
csukott pillákkal kukucskál,
minden szerelmes porcikád
varázsige életemnek.

Két forró szív lángját szórva
csillag-lámpafényt égre tesz,
nem tudhattuk felhevülten,

szétsugárzó érzelmünkkel,
női szívből, férfi csókból
ránk mosolyog egy új élet.