mai nap Sirok-Szarvaskő

 

vár kimaradt mert holnapután arra jár az egész család és majd akkor, a szerelmes sziklákat meg a török-asztalt megnéztük, utóbbi jó fotós hely

 

innen egy másik évszakba léptünk, itt már voltak virágzó vadkörték, leveledző bokrok

 

Rozsnakpusztán találkoztunk szemből egy nagyzsákos párral, első nap Ágasvárnál jött szembe két srác, pénteken Galyatetőn szálltunk le a buszról egy népes kékelő családdal, más ókátézővel nem is nagyon találkoztunk.. azért ezt keveslem

mondjuk a magányos erdőnek is megvan a bája, sőt, de szegény okt-val mi lesz teljesítők nélkül?

 

Rozsnakpusztáról egyébként az fog először eszmbejutni hogy vííí-vííí-víííí

így szól a szélkerék

volt egy aranyos kutya is, aki nem tudott dönteni: mi, vagy az üst melletti cupák?

ezért aztán a két dolog között rohangált megállás nélkül

majdmegzabáltuk :-)

újabb meglepetés hogy jelentős aszfalt következett

Kisinasnak tetszett, a talpamnak nem

 

aztán végre földút, majd a tarvágásnál köves

megijedtem, de talpmasszázs hatása volt

még a kilátást is szebbnek láttam :-)

 

a vége előtt, hogy el ne punnyadjunk, felszaladtunk zsákostól a vodafon-kilátóba a K3-on

szerintem megérte

 

15 perccel a busz indulása előtt a megállóban voltunk, pöcsét meg kóla is megvolt, csak a busz nem

fél órát késett

Egerig megpróbálta behozni, mentünk mint a félőrült (munkaidőm kötetlen, hajtok mint egy töketlen)

 

úgy láttam, Galyatető még mindig havas, őrület!

 

mit mondjak, más érzés már végigtekinteni a Mátrán

nőtt a tisztelet! :-)

 

remélem nem haragszik meg Güszi hogy ellopom a mondását: OKT forever!