Részletek Daniel Rentschler disszertációjának 38-39, 41-42. o.-ról.

 

 

 

IV.) Az itt említett, I. Ottó által a Dunánál, a Muránál, a Drávánál, a Savinjánál, a Szávánál és Isztriában alapított, őrgrófságoktól el kell különítenünk az úgynevezett „III. Henrik őrgrófságait”, melyeknek létezése erősen vitatott a kutatásban. Közéjük tartozik általában az ún. „Cseh őrgrófság”, az ún. „Chami őrgrófság”, az ún. „Nabburgi őrgrófság” és az ún. „Neumark” avagy „Magyar őrgrófság”.(*113) Schmid szerint ezek „a német őrgrófsági berendezkedés előrehaladott típusát” képviselik, ami arról ismerszik meg, hogy határai egybeesnek a birodalmi határral, s ezen őrgrófságok egyfajta katonai őrvidéket alkotnak a különösen veszélyeztetett határoknál vagy a legjelentősebb határszakaszoknál azon zárt, állami tömbökkel szemben, melyek a Birodalom politikai befolyása alatt állottak, de igyekeztek magukat ez alól kivonni, vagy legalábbis a birodalmi berendezkedés keretein belül egy sajátjogú egyedi formát nyerni (csehek és magyarok). A korábbi őrgrófságokkal közös még a katonai-politikai feladatkör, a királyi sereg első lépcsőjét alkotják, de a korábbi őrgrófságok állítólagos kolonizációs-támadó karakterét teljességgel nélkülözik.(*114) A korábban, lényegében Karl Bosl által megalkotott, III. Henrik jól átgondolt őrgrófsági rendszerének ezen képét(*115) erősen kétségbe vonták és megkérdőjelezték, először Max Weltin és Friedrich Prinz(*116), majd még erőteljesebb mértékben Karl Brunner, aki az állítólagos „államteremtő mű” rövidéletűségére utalva „III. Henrik őrgrófsági politikájának” egész elképzelését „tudósi konstrukciónak” tartja.(*118) Mindazonáltal a kutatás egésze nem követi Weltin, Prinz és Brunner érvelését, ami miatt a következőkben az egyes őrgrófságok elemzésében az ún. „III. Henrik őrgrófságait” is figyelembe vesszük.(*119)

 

 

 

Definíció szerint az őrgrófság: katonai elvek alapján szervezett, önálló vezetés alatt álló határvidék.

(A keleti határok menti őrgrófságok, félkövérrel szedve a bizonytalanok. – Theorista)

 

 

2) Wagri őrgrófság (12. század első felétől?).

3) Az ún. „Billungok őrgrófsága“ (936/956-tól).

4) Geronische Mark/Elbmark (Mark Geros) (936-tól) (Geros őrgróf 965-ös halálát követően fölosztották).

5) Niedermark (marchia inferior) (946?-tól) (Létezése ill. a föntebbi értelemben vett őrgrófságként való értelmezése kérdéses).

6) Nordmark (Marchia aquilonalis / Marchia septentrionalis / Nortmarchia) (965-től).

7) Brandenburgi őrgrófság (1150?-től) (Nordmark utód őrgrófsága).

8) Az ún. „Mark an der Saalemündung“ (965-től) (979-ben Ostmark/Mark Lausitz-cal egyesült).

9) A (szász) Ostmark / Mark (Nieder-)Lausitz (965-től).

10) Milzener Mark (Milzavia marchia) (9. század hatvanas éveitől?/1031?) (Könnyen lehet, hogy nem külön őrgrófság, hanem csak a Meißeni őrgrófság időlegesen lengyel kézre jutott keleti része.).

11) Meißeni őrgrófság (968-tól).

12) Merseburgi őrgrófság (968-tól) (982-ben a Meißeni őrgrófsággal egyesült).

13) Zeitzi őrgrófság (968-tól) (982-ben a Meißeni őrgrófsággal egyesült).

14) Mark Nabburg (11. század közepétől?) (ennek az állítólagosan III. Henrik által alapított őrgrófságnak a létezése időközben heves vita tárgya).

15) Mark Cham (11. század közepétől?) (ennek az állítólagosan III. Henrik által alapított őrgrófságnak a létezése időközben heves vita tárgya).

16) Böhmische Mark (11. század közepétől?) (ennek az állítólagosan III. Henrik által alapított őrgrófságnak a létezése időközben heves vita tárgya; 11. század második felében mindenesetre már az Osztrák őrgrófság része).

17) Osztrák őrgrófság (marcha Osterriche) / Ostmark (marchia orientalis) (955/972?-től).

18) Ungarische Mark / (osztrák) Neumark (11. század közepétől?) (ennek az állítólagosan III. Henrik által alapított őrgrófságnak a létezése időközben heves vita tárgya; 11. század második felében mindenesetre már az Osztrák őrgrófság része).

19) Mark Pütten/Pitten (1042?-től) (Ennek az állítólag Gottfried őrgróf alá rendelt őrgrófságnak a létezése nagyon kérdéses; 11. század második felében mindenesetre már a Karantániai őrgrófság része).

20) Karantániai őrgrófság (Mark an der Mur / Steiermark) (10. század hetvenes éveitől).

21) Mark an der Raab (Létezése ill. a föntebbi értelemben vett őrgrófságként való értelmezése kérdéses).

22) Mark an der Drau (Marburg és Pettau körül) (10. század második felétől?) (Létezése ill. a föntebbi értelemben vett őrgrófságként való értelmezése kérdéses).

23) Mark an der Sann (Cilli körül) (10. század második felétől?).

24) Krajnai Őrgrófság (955/973?-tól) (később rendszeresen az Isztriai Őrgrófsággal perszonálunióban kormányozták).

25) Isztriai Őrgrófság (11. század első felétől?) (később rendszeresen a Krajnai Őrgrófsággal perszonálunióban kormányozták).